MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-05-17 533. öe. - 1978_VB 533/44

- 4 ­Ha szervesen kapcsolódnak az egy tanévben kialakult oktatási rendhez,- s ez a legésszerűbb-, akkor az éven­kénti osztály és müszakváltoztatásokkal együtt szintén átszerveződnek, A kollégiumi KISZ alapszervezetek az alapközösségek szerint jönnek létre. Az iskolai vagy kollégiumi KISZ bizottságok rendszerint közvetlenül irányitják az alapszervezeteket. Még nagy KISZ-taglétszám esetén sem működnek az alapszervezeteket jól segiteni tudó KISZ vezetőségek. A munkahelyen KISZ tag szakmunkástanulók esetében a szö­vetkezetben, a kis- és középüzemekben a dolgozó és tanuló fiatalok közös alapszervezete jellemző. Több nagyvállalat önálló szakmunkástanuló alapszervezeteket alakitott, né­hány esetben önálló közbeeső KISZ vezetőség irányitásával. 2. A KISZ szervezetek munkájának tartalma A szakmunkásképzés általános fejlődésével együtt a KISZ e réteg körében végzett munkája is hatékonyabbá vált. Ennek ellenére a szakmunkástanuló KISZ szervezetek még nem képesek a folyamatosan növekvő feladatokat színvonala­san elvégezni. a. Az általános és szakmai képzés segitése A szakmunkásképző intézetekben folyó szakmai-tanulmányi munka egyik feladata a hiányzó általános iskolai isme­retek pótlása /helyesírás, számtan az olvasás és tanu­lás tanitása/. Nem valódi ösztönző erő a jó közösség, mivel ilyen az emiitett bonyolult oktatási és KISZ szerveződési formá­ban alig alakult ki /elsősorban csak kollégiumokban/. A KISZ tagok, KISZ vezetők tanulmányi és munkafegyelme alig vagy egyáltalán nem jobb az átlagnál. ./. kW

Next

/
Oldalképek
Tartalom