MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-05-17 533. öe. - 1978_VB 533/5

h k. oldal 2. bekezdés: évről évre uj tagok, vezetők ezrei kapcso­lódnak be és nem mindig sikerül folyamatos tájékoztatásukat, fel­készítésüket biztositanunk. Milyen terv van erre? Ez alapkérdés lenne. 5. oldalon arról panaszkodunk, hogy az egyéni vállalásokban sok a formalizmus. Vajon nem az az oka, hogy maximálisak vagyunk? Melyek azok a vállalások, amik a tűrés határán vannak a reális helyzetben. Király Andrásné elvtársnő: 2. oldalon az általános elemzéssel kapcsolatban a KISZ KB-nak is kell erre reagálni, jogos tapasztalat alapján van ez fel­mérve? 6. oldalon az 5 pont a törlésről, kilépésről beszél. Ha egy párt­tag KISZ tagot törölnek, vagy lép ki nem kérdik meg a pártszerve­zet véleményét? Ez a 32 fő szerintem sok. Martosné elvtársnő: Az anyagban arról beszélnek, hogy még sok helyen megoldatlan az érdekképviselet. Milyen szervek között? gzabó Piroska: Én rövidnek tartom az 1 napos tervezett küldött értekezleti időt. Ne mondjuk, hogy mennyi, de azt igen is, hogy a lényeget felölelő ülés legyen. Hámori Csaba elvtárs válasza a kérdésekre. Évenkénti küldöttgyűlések: itt nem eléggé részletes az anyag. Nem arról van szó, hogy évenként vitatják, hanem az összetételben a KISZ szervezetekben összekeverik a munkaértekezletekkel. S mi a munkaértekezleteket szeretnénk megvalósítani, ahol formalizmus nél­kül dolgoznánk, azokról a vezetői tisztsegviszelőkről akik maradnak véleményt mondanának, az újonnan belépőkkel a vezetőségbe pedig folyamatosan foglalkozni, elmondani, hogy ki miért került a funkcióba. Sajnos a nagyobb szerevezeteknel van e témában is a több gond. Azzal együtt elmondhatjuk, hogy a tavalyi évhez képest itt is vannak vál­tozások, előrehaladás. Az évenkénti választás már nem olyan nagymérvű, s ebben a PTO-nak nagy szerepe van, de 1-2 éven belül még így is várható, tulajdon­képpen a változás akkor lesz igazi, ha a küldött értekezlet is lesz akkor oldódik ez meg. A küldöttértekezlet milyen fő kérdésekkel foglalkozik: elsősorban tömegbefolyással, szervezeti kérdésekkel, alaptevékenység ellátá­sával , munkával, tanulással. Szervezeti életünk elég bonyolult* - ezt az anyag úgy érzem elég kritikusan, önkritikusan vázolja is - hiszen az uj belépőknek meg kell magyarázni a politikai, képzési rendszerünket, s ennek a ha­tásfoka is javuló, személyre szóló követelményeket, kritikai észre­vételeiét teszünk és ezt várjuk az alapszervezetektől is. Ilyen mó­dón szervezeti változásra nem kerül sor. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom