MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1977

1977-04-20 505. öe. - 1977_VB 505/30

- 3 kök elhelyezését is. A már végzett SZET-esek tapasztalatait fel kell használni a kiválasztó és előkészitő munkában. 2. Az állami támogatásban részesülő hallgatók köre nem tér el lényegesen a korábbiaktól. A nappali hallgatók közel 90 %-a, a fizikai dolgozók gyermekeinek csaknem 100 %-a kap valamilyen állami támogatást. A bérszinvonal emelkedése következtében egyre több hallgató sorolható a nagyobb egy főre jutó jövedelemcsoportokba. Ez elavulttá tette a kategóriahatárokat, illetve az azokhoz kapcsolódó ösztöndijak mértékét. Ezek módositására, a felső határok emelésére szükség van, mert igy a jobban rászorulóknak /zömében fizikai dolgozók gyermekeinek/ többet segithetünk. A rendelkezésre álló kereten belül is lehet igazságosabb és ösztönzőbb rendszert kialakitani. • A hallgatók - de ugyanigy az oktatók - szociális problémái közül a legsúlyosabb gondot a menzák elégtelen befogadóképessége s az ezzel összefüggő nagy időveszteségek okozzak. Ezen segit, hogy az OM alapjaiból még ebben az ötéves tervben megépül egy 3000 adagos konyha-étterem. A feszültség.it azonban nem szünteti meg, ezért további bovitésekr^ van szükség. A kollégiumok közötti színvonalkülönbségek felszámold.sát elősegitette az 1975-ben felépült 8oo személyes kollégium. Még ebben az ötéves tervben elkészül egy további looo fő befogadóképességű kollégiumi épület. Használatba vételével elérjük, hogy valamennyi kollégistánk korszerű, jó körülmények között lakik. Miután azonban ezzel egyidejűleg a vári kollégium megszűnik, továbbra is súlyos gondot jelent, hogy nem minden rászoruló hallgatót tudunk kollégiumban elhelyezni. Ennek megoldásáról - a várható hallgatói létszám gondos mérlegelésével - a későbbi tervidőszakokban gondoskodni kell. 3. A szorosabb tanár-diák kapcsolat kialakitása, a hallgatók közéleti felkészülésének fokozása terén - problémáink ellenére - előreléptünk. Ebben kiemelkedő szerepe volt a kommunista oktatóknak és hallgatóknak. Az objektiv és szubjektiv feltételek biztosításának ütemében terjed a kisebb hallgatói csoportokban folyó oktatási forma, elsősoroan a laboratóriumi munkák és a marxizmus oktatásának keretei között. Több tanszék olyan munkahelyiségeket - kabineteket, könyvtárak - és módszereket alakitott ki, amelyekkel a hallgatókat a tanszéken belüli munkára ösztönzik. Fokozatosan nőtt a tanszéki kutatómunkába bevont hallgatók száma. A tudományos diákköri /TDK/ mozgalom bővült. A kollégiumokban szakkörök, szakosztályok alakultak ki, melyekben oktatók és hallgatók dolgoznak együtt. Emelkedett a kollégiumi nevelőtanárok száma. Folyamatosan működő szervezet az osztályfőnöki hálózat, bár irányitása és ellenőrzése nincs jól megoldva. Több alapszervezetben állandó megbi3(9