MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-06-16 484. öe. - 1976_VB 484/20

- 5 1./ A szocialista államhatalom jellegének és társadalmi alapjának ismerete

. A proletárdiktatúra kérdéséhen a párttagság szemléletét - egyebek mellett - befolyásolja, hogy mikor került a pártmozgalomba, hol élte az osztályösszeütközéseket, milyen formában vett részt a munkában. A proletárdiktatúra lényegéről, funkcionálásáról, a szocialista épités soron lévő feladatai alapján változtak, fejlődtek a vélemények. A többség szemléletére és politikai cselekvsésére alapvetően a tudatosság jellemző. A proletárdiktatúra marxista-leninista elmélete és a magyar gyakorlat összhangban van. Ez erősiti a felismerést, hogy a proletárdiktatúra a szocialista épités általános törvénye. Tagságunk államunkat szocialista tipusu államnak ismeri el. Mind többen értik azt a lenini tanitast, hogy a proletárdiktatúra nemcsak erőszak. Látják, hogy egyre szélesedik a szocialista demokrácia, melyben a munkásosztály és szövetségesei mind tudatosabban vállalják a szocializmus épitését. Érzékelik, hogy a proletárdiktatúra eszköz a munkásosztály kezében, s e hatalmat a szövetségesek bevonásával gyakorolja. Fő vonásaiban ismerik a proletárdiktatúra mechanizmusát is. Találhatók téves értelmezések is pl. a pártvezetés azonositása a proletárdiktatúrával. Érvényesülésének megitélésében szélsőséges nézetekkel is találkozhatunk: "tul demokratikus", "tul kemény". Az előbbi inkább a munkáspárttagságra, az idősebb kommunistákra jellemző, az utóbbival főleg az értelmiségi párttagok körében találkozunk. - A szocialista társadalom gazdasági alapja, a termelőeszközök társadalmi tulajdona egyértelműen elfogadott. A szocialista tulajdon két formája közti - korábbi - megkülönböztetés/a szövetkezeti tulajdon nem következetesen szocialista/már csak nyomaiban található. A szocialista tulajdon két formája közti azonosságok kerülnek előtérbe, bár a különbségeket sem tévesztik szem elől. 10