MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1974

1974-06-07 429. öe. - 1974_VB 429/52

Hasonlóképpen jelentkezett, hogy egyee esetekben a népgazdasági érdek helytelen-értelmezése miatt a csoportérdek sem érvényesült kellően, pl. nem elég megfontoltan mondott le e vállalat az export preferenciákról, nem törekedett a reális árpolitika kialekitására a Postával szemben, stb. A Kohó- és Gépipari Minisztérium nem érzékelte a problémákat, vagy nem tett megfelelő intézkedéseket sem a vállalat gazdálkodását, sem pedig a személyi kérdések rendezését illetően. A vállalat helyzetével a BHG Pártbizottsága és a kerületi Pártbizottság kezdeményezésére 1973. tavaszán kezdett el határozottabban foglalkozni. A Minisztérium magatartása ekkor is jónóhány esetben /pl. személyi kérdések, vagy a Hiradótechnikai Vállalat átvétele dolgában/nem volt egyértelmű. 1973. végén, ez év elején változás érzékelhető, fokozott segitségadás tapasztalható. A belső vállalati gazdálkodás negativan befolyásolta a politikai hangulatot. A három év gazdasági eredménytelensége, az erkölcsi, anyagi elismerések csökkenése, vagy elmaradása csalódást okozott, sok esetben a vállalati perspektiva problémáját is felvetette. Ezt a helyzetet tovább bonyolította az ATSZK javítása nyomán végrehajtott átcsoportosítás. Többszázan léptek ki és kerestek más gyárakban munkát, de nem kicsiny a törzsgárdatagok száma sem, /32oo fő/ akik a gazdasági nehézségek láttán sem inogtak meg, hanem továbbra is biztak a vállalat jövőjében. Bátran lehet és kell a továbbiakban is támaszkodni rájuk. A jelentkező gazdasági problémákat a párttagság, a pártszervezetek és a Pártbizottság folyamatosan és rendszeresen feltárta. E feltáró és elemző munka nem ment viták nélkül, nem volt ritka olykor a túlzó vélemény sem. Általános tapasztalat, hogy kritikus légkör uralkodik a gyárban. Moráli» san elitélik a társadalmi tulajdon ellen vétőket, a harácsolókat. Ennek ellenére mégis sokan a szocialista erkölccsel nem mindig összeegyeztethető módon arra törekszenek, hogy saját jövedelmüket akár mások, akár a kollektiva kárára is növeljék. Előfordul túlórák, célprémiumok, fél- és mellékállások kierőszakolása. Az elv és gyakorlat egységének hiányát mutatta gazdasági és pártvezetőink egy részénél az is, hogy a népszerűtlen intézkedéseket szavakban ugyan elfogadták, de saját területükön nem érvényesítették. Általában mindegyikük egyetértett például a normák karbantartásával, de a végrehajtást nem a saját, hanem más területen tartotta szükségesnek. - 2 S~L