MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1974
1974-06-07 429. öe. - 1974_VB 429/51
4-ben alapitottók a jogelődök a mai 3elöieriniez Hiradástnchnikei Gyárat* A vállalat ebbeli 82 óvocn ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A korábbi vegyeo profiltól megtisztítva Jelenleg u telefon fő- és alközpontok, távhívó berendezések és ezek alkatrészeinek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával és helyszíni szerelésével foglalkozik. A vállalat oyártmányösszetétele az 1962-ben elhatározott profiltisztítással 1966-ra alakult ki. 1965-től 1972-ig jelentős szellemi és anyagi ráfordítással új profilja teljes keresztmetszetében gyértmánykorszerüsitést és a termékezerkezet átalakulását hajtotta végre. A termelés és értékesítés a III. ötéves tervidőszakban dinamikusan fejlődött, nagyságrendje közel 7o%. A vállalat fejlődése a IV. ötéves tervidőszak első évétől megállt, sőt 1972-ben a szovjet megrendelő részéről a korábban ezállitott ATSZK faluközpontokkal kapcsolatban felmerült reklamáció miatt az árbevétel visszaesett. Az árbevétel visszaesése miatt a szabályzók- hatására a vállalat termelőeszközeinek felujitása, ujak beszerzése, a nem képződött fejlesztési alap hiánya miatt nem valósulhatott meg. Ehhez járult még az is, hogy az 196C-as gazdasági évet vállalatunk az iparág többi vállalatához viszonyítva rosszabb pozicióból kezdhette meg. A termelée visszaeséséből adódó nyereeégcsökkenée, az állami visszatérítés rohamos csökkenése együttjárt a dolgozók jövedelemszinvonalának relativ elmaradásával. A vállalat politikai helyzete. Dolgozóink döntő többsége a párt és a kormány belpolitikai intézkedéseivel egyetért. Élénk visszhangot váltottak ki az MSZMP KB. 1972, 1973. novemberi és 1974. márciusi határozatai. Párttagjaink és munkásaink örömmel üdvözölték a határozatok munkéscentrikus Jellegét. Ezt nem csak az ipari munkások életszínvonalát érintő bérrendezéskor érezhették, hanem a munkásosztály vezető szerepének erösitósét célzó törekvések megnyilvánulásaként a nagyvállalatokkal való kiemelt foglalkozáson keresztül is tapasztalhatták. Helyes elvnek tartják a nagyobb differenciáltságot a bérekben, de nem kisóri teljes egyetértés a differenciálás gyakorlatát. Pl. a szabadfoglalkozásúak, a tartós külföldi kiküldetésben dolgozók, de a szocialista szektorban is /pl. ipar, TSZ/ egy-egy igen szűk réteg tagjai 2oo ezer Ft. feletti évi Jövedelemmel rendelkezhetnek a törvények megsértése nélkül is. A munkások között viszont nem ritka az évi 15 18 ezer Ft-os jövedelem sem. - 1 •