MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1974

1974-11-22 441. öe. - 1974_VB 441/46

gyakorlatilag az ország egész területén végzik. A szétszórtság mellett a kisebb gazdasági egységekre a gyakori munkahely változás a jellemző. E sajátos helyzet miatt a gazdasági és politikai munka feltételei kedvezőtlenehhek mint az iparban. A gazdasági munka hatékonyságának fokozása érdekéhen az épitőipari pártszervezetek intézkedési tervet, feladattervet dolgoztak ki. Ezeknek nagyrésze ma is aktuális feladatokat tartalmaz és alapja a párt- i szervezet gazdaságszervező munkájának. Szinte mindegyik épitőipari pártszervezet évente több alkalommal tárgyalt a gazdasági hatékonyság fokozását célzó konkrét témákat. Ilyenek a vállalatfejlesztés, az állóeszköz kihasználás, az élőmunka hatékonysága, a munkaszervezés, az önköltség csökkentés, a vállalati árpolitika, a szakkáderképzés. A feladatok meghatározása egyre nagyobb alapossággal és körültekintéssel történik, de a határozataik végrehajtásának megszervezésére és a végrehajtás ellenőrzésére, a rendszeres gazdaságszervező munkára még kevés az erő. A Titkársági határozat alapvető követelménye, hogy egyértelműen a gazdasági munka hatékonyságának jelentőségére forditotta a pártszervezetek figyelmét és ma már határozottan tapasztalható az ezirányú érdeklődés és tenniakarás. A pártszervezetek szervezeti élete, politikai munkája a határozat óta rendszeresebbé vált. A munkatervek tartalma életszerűbb, végrehajtásuk egyre inkább segiti az adott terület gazdasági-, politikai fejlődését. Legtöbb alapszervezetben kialakították & pártcsoportokat, a gyakori munkaerő átcsoportosítás következtében müLödét»ük nem egyszer formális. A taggyűlések megtartása rendszeres, a látogatottság színvonala is megfelelő. A párttagság aktivitása javult, azonban sok esetben - decentralizált alapszervezeteknél, szövetkezeteknél - a határozatok helyi feldolgozásának gyengeségei miatt a javulás nem számottevő. A napirendek jelentős része információs jellegű, többségük nem kapcsolódik a helyi feladatokhoz, igy érdemi vitára a tagságot nem ösztönzi. A beszámoló taggyűlések rendszerének bevezetése növelte a taggyűlések szerepét, a kommunisták párttal szembeni felelősségét, a határozatok végrehajtásában, a politikai nevelő munkában. Az itt elért fejlődés kedvezően hatott a népgazdasági célokból adódó konkrét helyi feladatok egységes értelmezésére. A gazdaságpolitikai agitáció szinU