MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-03-02 396. öe. - 1973_VB 396/105

k b./ A vezetés különböző szintjein és között kialakult hoszszabb-rövidebb ideje tartó, időnként elvi köntösbe burkolt személyi ellentétek, amorális jelenségek. Ezek egyik csomópontja az igazgatóságon belül van. Középpontban Dejcző Gábor igazgató áll, akinek munkastílusa - a többségében pozitiv vonások mellett - nagyvonalú, kapkodó, szétszórt, kritika iránti érzékenysége, morális magatartás birálát tárgyát képezi. Az a vélemény róla, hogy "Ígérget, könnyen emel és ejt kádereket és még rájuk is tapos". Ezt látszanak igazolni azok az ellentétpárok, melyek közte és vezető társai között kialakultak: - Az ő kezdeményezésére került Bruzsa Mihály a BHÜ. élére 1971. júliusában, 1972. elején kölcsönös vádaskodássá fajuló, nem tiszta módszerekkel folyó "adatgyűjtéssel" párosuló /jellemző', hogy az Igazgatóság 1968-1971. között két szemlét tartott az üzemben, 1972. első félévében hármat, melynek egyes megállapításai vitathatóak / személyeskedés fejlődött ki. - Közvetlen helyettese - Szálai elvtárs - aki 12 évig az Igazgatóság párttitkára volt, 1972. elején került beosztásába. Ma az a véleménye róla, hogy "szakbarbár, iszákos, nőzik". - Feszültség volt közte és Matula József igazgatóhelyet tes között is, akinek munkája, különösen magatartása, családi életének rendezetlensége kifogásolható. Közismert Dejcző elvtárs és Kovács György SzB-titkár évek óta húzódó, lezáratlan ellentéte, mellyel a Postás Szakszervezet többször foglalkozott. Ma az Igazgatóságon belül Dejcző - és Kovács "vonalról" beszélnek. /Of