MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-03-02 396. öe. - 1973_VB 396/106

5 Az ellentétek másik csomópontja a Budapesti Hirlapüzemben található. Középpontjában Bruzsa Mihály üzemvezető áll, aki odakerülésekor helyes célokat tűzött ki. Később azonban türelmetlenségével, alkalmazott "nyomozói" módszerével, megalapozatlan Ítéletalkotásával, szembeállította magával a vezetés egy részét. Személye, a KNEB. vizsgálat alapján morálisan támadható. Részvétele Friedmann Vilmos volt párttitkár elleni hajszában negatívan hatott. A felsorolt személyi feszültségek egyik jellegzetessége, hogy jobbára olyan személyek között alakult ki, akik politikai funkcióból kerültek beosztásukba, /Dejcző, Bruzsa, Szálai/ vagy politikai funkcióban vannak /Kovács György/. A másik, hogy Dejcző elvtárs nem a problémák nyilt, pártszerü és következetes lerendezésére törekedett, inkább az egyensúly fenntartására. Ez a hivatalon belül bizonytalan közérzetet alakit ki, csoportosulások forrása. k,/ A káder- és személyzeti munka - a legutóbbi években kimutatható fejlődés ellenére - elmarad a követelményektől, nem tudott lényeges változást előidézni a káderek, főleg a vezetők összetételében. A hatáskörben tartozó káderek /46l fő/ közül 269 fő a vezetők száma, A Posta Vezérigazgatóság legutóbbi vizsgálata szerint is a vezetőbeosztásu dolgozók kb 50 %-a felel meg a hármas követelménynek. Politikai felkészültségük - az elmúlt 5 év fejlődése ellenére - ma sem kielégitő, 7o-75 $-uk nem rendelkezik megfelelő szintű politikai képzettséggel. A káderek között alacsony az egyetemet, főiskolát végzettek /9 %/, magas a 8 általánossal rendelkezők /26 %/ száma, hozzátéve, hogy zömük /65 %/ felsőfokú postai szakképzettségű. Gondot jelent, hogy a káderek kb. 73 %-a 198o-ig, 36 #-a 1975-ig nyugdíjkorhatárba lép. /OG