MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971
1971-01-15 341. öe. - 1971_VB 341/10
AO - $ Véleményem szerint Budapesten nem lehet kétféle állampolgár. Tudvalévő, hogy a személyi tulajdonban lévő házak^ egyrészét az 50-es években államosítottuk, azokba családokat helyeztünk el, majd később ezek jórészét visszaadtuk, illetve eladtuk. Javaslom, hogy erre vonatkozólag várjuk meg a Kormány döntését. Milyen többletmunkát igényel az uj rendszer előkészítése, bevezetése ? Meg kell mondanom, hogy nagyon sokat. Jelenleg a felmérésen 1.500 ember 4-6 órát dolgozik, és ezzel párhuzamosan más egyéb adminisztrációs tevékenység is folyamatban van. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a kerületi lakásosztályokon 140 ezer lakásigénylés van jelenleg. Már ebből is kitűnik, hogy munkánk lesz bőven. Azt még nem tudjuk, hogy hányan ujitják meg kérvényüket, véleményem szerint valószinüleg 110 ezren és ezeket felül kell birálni. Az már biztos^ hogy az 1971* évben nem tudjuk a megijjitott igénylésből megoldani a kiutalásokat, a jelenlegi igényjogosultak közül fogjuk még kiválasztani azokat. Az igény megtagadását illetően; Az a tény, hogy az igénylőnek már az igénylés beadásánál igazolnia kell a család jövedelmi és vagyoni helyzetét és ez már eldönti, hogy milyen lakásellátási formába soroljuk be. Az is igaz ugyan, hogy mig a lakáskiutalás megtörténik néhány év eltelik és ezalatt az idő alatt változhat a jövedelmi és a vagyoni helyzet. Ezért közvetlen a kiutalás előtt ismét igazolást kérünk a tényleges jövedelmi és vagyoni helyzetről. A vagynni helyzet megitélése nem egy könnyű feladat, mert mindenki rendelkezhet értékes festménnyel, gépkocsival, takarékbetéttel. Amit lehet azt az Adóhivatalon keresztül megtudunk, de pl., hogy valakinek mennyi betétje van a takarékban azt már nem tudjuk megállapítani, mivel azok titkosak. A teljes költség és a 15 %-os költség kérdése; Teljes bekerülési költséggel ad el lakást a Tanács az üzemeknek, melyben az üzem egyszeri bérlőkijelölési jogot kap, ahová kádereit helyezi el. E z egyébként rendes bérlakásaként szerepel és ha a bérlő elköltözik a kerületi tanács hatáskörébe kerül. Mi átadhatunk bér és szövetkezeti lakáskijelölést pénzért az üzemeknek. A 15 $r-ot, melynek összege a kialakult gyakorlat szerint 50 ezer Ft-nak felel meg, a szövetkezeti lakásoknál alkalmazzuk. Itt megfizettetjük az alapközmüvesités, a járulékos épitkezések költségét. A befizetett összegeket azonban lakásépítkezésre fordítjuk. A lakbéreket illetően; Nagy elvtárs kérdését értem, ez nekünk is problémát okoz. Különösen a nagy, régi épitkezésü lakásoknál, ahol 10-14 m 2 az előszoba, sok az ajtó, 3.8Ö-as a belmagasság és magasak a resziköltségek. Ez olyan téma, melyet a Tárcaközi Bizottság Gazdaságpolitikai Bi 20 ttság elé visz, mint vitatott témát. Mi a limitálás mellett vagyunk.
