MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-07-19 356. öe. - 1971_VB 356/7

Szabó Piroska elvtársnő: A tájékoztató bizonyára jól tárja fel azt, amire meg­bízást kapott a bizottság a szakmunkás képzéssel kap­csolatban. A szakmunkás képzéssel kapcsolatban, már évekkel ezelőtt is elmondtam azt, liogy nem ércek egyet a zsákutca elmé­lettel. Miért zsákutca az, ha valaki a 8 általános után az ipar­ban megszerez egy szakmunkás bizonyítványt és ezután ő nem akar középiskolában továbbtanulni. Miért rossz az ha s fiataljaink a 8 általános után szakmát szereznek p±. a nehéziparban, az neki megtetszik és ott marad. Megitélésem szerint e tekintetben évek óta hamis vagányon megyünk. Ha megnézzük az ipari tanulók tananyagát, akkor olyant is tapasztalunk, hogy mindenből sokat tanitanak velük, pl. a humán tantárgyakból, csak éppen a szakmára nem ké­szitik őket tökéletesen, holott ez lenne az első és ebből kell őket elsősorban minősiteni. Az egész társadalmi szemléletünk hibás e téren, mert pl., majdnem ugy néz ki, hogy nálunk nem is ember az ember ha nem tette le az érettségit. Megitélésem szerint az egész szakmunkásképzés szemlélet­beli vitele hibás; miért nincs becsülete annak, aki pl,, nem több mint lakatos segéd. Erőltetik a magasszintü oktatást, ugyanakkor nem veszik figyelembe, hogy ipari tanulónak nem a legjobb tanulók jelentkeznek, ezért évközben bugdácsolnak és sokan kö­zülük otthagyják a választott szakmát, holott jól lehet, kisebb segítséggel igen jó szakmunkás válna belőle. Tehát a fizikai munka megbecsülésével a szakmai okta­táson keresztül is többet kell foglalkozni. Szépvölgyi Zoltán elvtárs: A tájékoztatóban szereplő 36*ooo szám az, ami Dienes elvtársnak gyanús. Ez a szám valószinü pontos, csak éppen az nincs megemlítve, hogy mennyi ipari tanulóra van szükség. A 92 % nem a szükségletet adja, hanem azt, amennyire lehetőség van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom