MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-05-09 302. öe. - 1969_VB 302/47

. 7 ­A vezetők jövedelmének alakulásában tapasztalható arányeltoló­dások:,söksaor csökkenések nem ösztönzik megfelelően - különö­sen a nagyobb vállalatok vezetőit - a kezdeményezésre, a vál­lalati tartalékok feltárására, a hatékonyabb munkára* Kategórizálási^rendszer tapasztalatai? a/ A kategorizálás bevezetésének az volt a célja, hogy a be­töltött munkakör szerint differenciáltan ösztönözze a vál­lalat dolgozóit és vezetőit a hatékonyabb, eredményesebb munkára, a nyereség növelésére* A kategóriába sorolásnál a vállalatok általában ezt a szempontot vették figyelembe* A konkrét besorolásoknál azonban eltérő gyakorlat tapasz­talható. A dolgozók egyes rétegei részéről erős.volt a^ törekvés a magasabb kategóriába való besorolásért* Ez a helyzet jelen­leg sincs nyugvóponton, a tendencia még ma is él* Budapesten a munkavállalók megoszlása kategóriák szerint a két fő népgazdasági szektorban az alábbiak szerint ala­kult kii I. II. III. kategóriában , állami ipar: 0,9 6,4 92,7 , Állami építőipar: 1,0^ 7,9 91,1 Az átlagon belül az egyes vállalatoknál elég jelentős az eltérés* Általános jelenség, hogy minél kisebb a gazdasá­gi egység, annál nagyobb az I.-es, ill* a II.-es kategó­riába tartozók aránya* Például a megfigyelt vállalatok közül a 3-500 főt foglal­koztatóknál átlag 3,0; I'9>2; 77,8 %-os, a 2-5000 fős vál­lalatoknál 0,7; 5,8; 93>5 %-os megosztást alkalmaztak* En­nek oka, hogy kis vállalatoknál a létszámhoz viszonyítottan többen dolgoznak vezető munkakörben. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom