MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-07-18 307. öe. - 1969_VB 307/64

5 vállalaton belüli, a lehetőségekhez képest is lassú decentralizálása ia akadálya a munkahelyi bizottságok, bizalmiak és gazdasági vezetők hatékonyabb együttműködésének. Az üzemi demokrácia, a dolgozók részvétele a vezetésben képviseleti utón jobban* közvetlenül kevésbé fejlődött* A gazdasági vezetés és a szakszervezetek egy ttes erőfeszítése nyomán rendszeresebbé vált a termelési tanácskozások megtartása, Iroblómák elsősorban a beszámolók közérthetőségében, tul&ott általánosságában, a helyi konkrétság hiányában jelentkeznek. A javaslatokra nem mindig adnak választ, nem történik érdemi intézkedése, A vállalati átfogó és perspektivikus terveket a dolgozók kevéssé ismerik. Pedig ezek alapján a vezetés választ adhat azokra a rendszeresen felvetődő termeléstgátlő, munkakörülményekre vonatkozó problémákra, amelyeket azonnal nem lehet megoldani. Az ilyen jellegű tanácskozások az aktivitás növekedését, a tulajdonosi szemlélet erősödését eredményeznék. Az üzemi demokratizmus szélesítését segitette a szakszervezeti jogkörök növekedése, A szakszervezeti szervek a részükre biztositott jogokkal általában megfelelően élnek, A gazdálkodás jobb megszervezése, a munkafeltételek javitása érdekében egyetértési, véleményezési joguk gyakorlása közben megfelelő követelményeket támasztottak a gazdasági vezetik felé, A gazdasági vezetők többsége is igényli e jogok gyakorlását. Gyakori viszont, hogy - mert a testületi álláspont kialakítására cs;jk rövid idő áll rendelkezésre - nem mindig érvényesül az állásfoglalásokban az adott kollektíva véleménye, - A szakszervezetek legeredményesebben az egyetértési és döntési jogaikkal éltek, az ellenőrzési jogukkal kevésbé, "Vétót" ritkán jelentenek be, mivel konfliktus esetén a tárgyalások eredményessé* ge ast szükségtelenné teszi. Néhány esetben viszont helyesen alkalmazták. Egyedi ügyekben a szakszervezetek egyetértési joga megszűnt, ehelyett véleménynyilvánítási joguk van. Ez munkahelyi bizottsági, bizalmi szinten nem talált megértésre. Különösen bérkérdésekben ragaszkodnak az egyetértési joghoz. Ezt - a felelősség megosztása vágott - sokszor a gazdasági vezetők is támogatják. i •