MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1968

1968-03-22 271. öe. - 1968_VB 271/33

3>3 - 6 - St.sz:236. vagy a változások szükségszerűségét, vagy helyességét vitató nézetek, A mi véleményünk azonban az, hogy minden olyan törekvést és kezdeményezést, amely a pártmunka hatékonyabbá tételét segiti elő, támogatni, segiteni, ha kell finomitani, és amennyiben lehet, általánosítani kell. Ami pártszervezeteink, vala

m

int a gazdasási és tömegszerye

z

etek közötti együttműködést és a munkame

gos

ztiást illeti

, erre azt lehet mondani7 hogy ilyen irányban munkálkodnak," törekednek arra, hogy a párhuzamosságot megszüntessék, a munka helyes elosztását kialakitsák. Ennek meg is vannak a különböző, részben már kialakult formái és módszerei, amely kifejezésre jut: - a félévi munkatervek koordinálásában, a komplex intézkedési tervekben. Mig a koordinálásnak az előző módja pártszervezeteink többségére jellemző, addig a másik formája csak egy részénél, többek között az ÉVM Epületasztalosipari, az Elektroakusztikai,"a Világítástechnikai és a Tisza Bútoripari Vállalatnál* - Koordinálás tör.tonik ...a fceafcületi üléseken, a menetközbeni megbeszéléseken, különböző feladatok kimunkálásánál; vagy gyakorlati megvalósításánál, mint pl. a kollektiv szerződés, - a 44 órás munkahét bevezetése, - az anyagi ösztönzés fejlesztése, stb. A gyakorlatban tehát megvannak, kialakultak az együttműködés és munkamegosztás különböző formái és módszerei. Ennek ellenére a tapasztalai tok azt mutatják, hogy még mindig vannak átfedések bizonyos munkák vitelében; pl, azonos .napirendi pontokat tárgyal a párt és a szakszervezeti bizottság, esetenként egy-egy feladat megoldásában többet vállal magára a pártszervezet, mint kellene. Mi ugy látjuk, hogy továbbra is azt a vonalat kell erősiteni, amely mindinkább a munkánál; olyan koordinálására és elosztására irányul

? amely a lehető legteljesebben blztositja mind a feladatok, mind a felelősség egymástól való elhatárolását. Az üzemi demokrácia érvényesítésére gondot fordítanak pártbizotts

ágaink és pártszerveze

teink. ""*""* ----- ...... .._... ..... , .._ Eddigi tapasztalataink azt bizonyitják, hogy az üzemi demokrácia két fő tendenciája: közvetett és közvetlen módja, ha nem is azonos szinten, de érvényre jut. Még akkor is, ha olyan nézetekkel is találkozunk, amely szerint ennek szélesítése csak lassitja az egyes feladatok sikerre vitelét, vagy amely szerint a dolgozóknak jelenlegi tájékozottsága és képzettsége nem teszi lehetővé, hogy érdemben hozzá tudjanak szólni a aolgo&hoz, stb. Az üzemi demokrácia közvetlen módja; a dolgozók véleményére, észrevételeire való támaszkodás, elsősorban és leghatékonyabban a pártszervezetek, ezt követően a szakszervezet tevékenységében jut kifejezésre és legkevésbé a gazdasági vezetés munkájában. Ez érvényre jut elsősorban az éves tervek készítésénél, továbbvitelénél, a termelési