MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-01-14 216. öe. - 1966_VB 216/12

k Pölöskei Perenc et. /ELTE PB. titkár/ Utal az anyag a megtett útra, a fejlődés szakaszaira, elemzi a gyakran súlyos helyzetet, de nem a múlthoz viszonyit, hanem a jövő szempontjából vizsgálja. Minket vonz a múlthoz való viszonyítás is, bár nekünk is a problémákra kell a figyelmet fordítanunk és a problémákat a jövő szempontjából kell vizsgálni. Ezzel összefüggésben 1-2 kérdésre kívánnék kitérni : Az ifjúság körében jelentkező nézetek, A helytelen és ezen belül is az uj jelenségekre kivánok kitérni, melyeket az utóbbi években tapasztaltunk. Ezzel Összefüggésben, hogy hogyan reagál erre az Egyetem oktatói kara; a pártszervezetek lépést tartanak-e a követelményekkel, igényekkel. Az egyik megállapítás, hogy a jelenlegi ifjúságnak nagyobb a kulturális kitekintései megismerkedhetnek polgári alkotásokkal, utazhatnak nyugatra, igy megismerhetik a kapitalista társadalmat. A nyugati kultúra hatása 2 féleképen hat. Az ifjúság vagy befolyása alá kerül,' de szilárdabbá teheti marxista meggyőződését, esetleg megszünteti a kapitalista világgal szembeni nosztalgiát. Kulturális téren különösen a negativ hatás az erősebb. Ennek egyik oka, az egyetemen belül, hogy az egyetemi oktatásban a tananayag és a hallgatók érdeklődése között fehér foltok vannak, ami összefüggésben van az egyetemi oktatás történetiségével is. Pl. ami a középiskola utolsó éveinek anyaga irodalomban, és ami az ifjúságot érdekli is, igy pl. a mai irodalom, azzal csak a 4. egyetemi évben tud foglalkozni. Pedig az érdeklődés igen nagy a mai magyar és mai világirodalmi müvek oktatása iránt. Talán leginkább az Egyetemi Szinpad lett volna hivatva ezt az érdeklődést kielégiteni és igy a szinpadi részt kellene a tanszékek bevonásával az irányitás érdekében jobban felhasználni* Másik probléma, hogy hatnak még a különböző kommunista pártok egymástól eltérő esztétikai nézetei. Ez komoly probléma pl. olasz vonatkozásokban. Az angol szakos oktatás nagy problémája, hogy hiányzik az angol irodalom marxista esztétikája, ugyanakkor az itt oktatók marxista felkészültsége gyenge. Nem felel meg a vezetés ezeknek az igényeknek, és a tanszékek többsége sem alkalmasa arra, hogy megfelelő marxista tájékoztatást nyújtson. Az angol szakos hallgatók száma pl. 6o főről 2oo főre futott fel. Nehézséget jelent, hogy az oktatók egy része bizonyos szempontból elmarad a hallgatóktól. A természettudományi, jogász és bölcsészkari hallgatókról van szó, igy a politikai nevelő munkában nincs beszélgetési alap. Az egyetemen a kulturális kérdéseknek nagy a szerepe és ezen a téren jóval magasabb szintre kell emelni az oktatók szintjét. /Nemrégiben mintegy 8o tagú pártaktivát hivtunk öszsze, ahol megbeszéltük a pártmunka kérdéseit is. Megvitattuk az Olasz Kommunista Párt kulturális, esztétikai felfogását. Ezt vita követte. A hatás sajnos még nem az, amit szeretlnénk. Az egyetemi hallgatók nyugati egyéni utjai külön problémát jelentenek a nevelőmunka szempontjából. Általában turistaként mennek. Gyakran jönnek azzal vissza, hogy tanulni jobb itt, de kint jobban lehet megélni. Nem tudom, nem tul nagy-e a turista forgalom és nem kellene-e több csoportos utazást lebonyolitani, aminek meg van az az előnye, hogy az oktatók szélesebb körben magyarázzanak. /Pl. az énekkar volt Ausztriában. Kommunista oktatók is mentek veiül, akik próbálták irányitani a hallgatókat/. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR