MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-01-14 216. öe. - 1966_VB 216/13

I Propaganda munkánk sajnos nem készült fel ilyen mérvű turista forgalomra, pedig lényeges lenne megmagyarázni, pl. hogy hol álltak 1945ben a nyugati államok és hol álltunk mi* A nyugati hatást a hazafiság erőteljesebb kibontakoztatásával ellensúlyozni kellene. A nacionalizmust a pozitiv, a hazafiság oldaláról elhanyagoltuk, A közeljövőben jogászok, nyelvészek, irodalmárok, történészek a pozitiv oldaláról próbálunk hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Probléma, hogy az orosz-szakos hallgatók nem jutnak ki kellő számba a Szovjetunióba. Talán a jövő évben e téren is lesznek eredmények, A másik vonása az egyetemi hallgatóknak, hogy a Párt politikája eredményeként az 56. óta felnövő ifjúság jóval bátrabb, őszintébb a korábbi generációknál. Ez jó a nevelomunka számára, de az eddigiek során ezt csak részben, inkább nem használtuk ki. Még az aktiv, párttag oktatók is óvatosan fogalmaznak a kényes kérdésekben. Sokan kitérnek a kényes kérdésekre nyújtandó válaszadások elől, vannak akik párt féltésből nem mondanak véleményt és vannak, akik egzinztenciális okokból nem beszélnek a kényes kérdésekről. Súlyos probléma a bölcsész karon a szakok helyzete. Nagyon felfutott a hallgatók létszáma és idővel világossá válik a hallgatók előtt, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Kialakul a hallgatókban a generáoiós probléma, ezért van pl. olyan hatása Bárányi versének. Ha nem akarunk mélyebb pontra jutni, valamit tenni kell ezekkel. Mit lehet tenni ? Meg kell mondani őszintén, hogy mi a helyzet az elhelyezkedés terén. Jobban le kell kötni a hallgatókat a tanulás terén, és ebből a szempontból a tananyagot is felül kell vizsgálni. Ugyanakkor meg kell követelni, hogy tartsák be az egyetemi hallgatóságra vonatkozó szabályokat. A fegyelmezés és kizárás eszközeitől nem riadhatunk vissza. Milyen uj jelenségek vannak ? Kevesebb a politikai élmény anyag és ennek negativ hatása van. Az ifjúsági munkával és aktivizálással kapcsolatban. Munkánk nagy fogyatékossága, hogy van az egyetemen egy széles, jóindulatú, tehetséges, szerény réteg, de ezzel nem foglalkoztunk ugy ahogy kellett volna, hanem mindig csak az u.n. negativ réteggel. Ha változtatni akarunk, akkor elsősorban ezt a széles réteget kellene megfogni. Probléma, hogy nincs egységes pedagógiai szemlélet. Egy arisztokratikus szemlélet van, hogy az extrémmel kell foglalkozni, ezáltal elhanyagolja a pályájára komolyan készülő értelmiségi rétegeket. Poglalkozni kell a tanárképzés feladataival, egységes pedagógiai szemléletet kell kialakítani. Gyakorlat ma pl. hogy a matematikusok, filozófusok, magyar szakosok számára, az u.n. krém számára a professzorok tartják az előadásokat, mig a tanárszakosok részére az előadásokat a tanársegédek tartják. Összegezve ezt a kérdést a jövő felé kell forditani a figyelmet ugy a pártszervezet, mint az oktatói kar munkájában. Az egyetem megítélésének kérdése, a valóság és legenda összekeveredése. Az ELTE vonatkozásában bizonyos, hogy nem tudunk előre haladni, ha nem szűnnek meg a minden alapot nélkülöző híresztelések. Aczél elvtárs a felvételi vizsgák után azt állitotta, hogy az egyetemen a fizikai munkások gyermekei háttérbe kerültek. A valóság ezzel ORSZÁGOS LEVÉLTÁR