MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966

1966-07-15 229. öe. - 1966_VB 229/41

A nyugati propaganda is közrejátszik abban, hogy a társadalom egy részében, főleg az ér­telmiség és az ifjúság bizonyos köreiben erősödött a nyugatimádat, a nacionalizmus, amely párosul a szocializmust építő országok eredményeinek lebecsülésével. Sokan a fellazító politika hatásának vizsgálatánál úgy vélik, hogy az idegenforgalom túlságo­san nagy lehetőséget nyújt a nyugati propaganda behatolására. Világosan kell látni, hogy az idegenforgalom növekedése hatásában alapvetően pozitív, államunk biztonságát lényegé­ben nem befolyásolja. Kétségtelen azonban, hogy bizonyos fokig elősegíti a Nyugat iránti illúziók erősödését, szélesíti az ellenséges hírszerző tevékenység lehetőségeit, alkalmat ad a külső és a belső reakció összejátszására. A szélesebb körű érintkezés és bizonyos szervezett csábítás eredményeként 1964-ben a fejlett tőkés országokba utazók 0,5 százaléka, 1965-ben az odautazok 0,8 százaléka maradt Nyugaton. A hazatérést megtagadók 5,2 százaléka felső­fokú képzettségű személy, 38 százaléka technikus vagy szakmunkás. Ez is mutatja, meny­nyire túlzottak a disszidálásokról közszájon forgott számok. A fellazítás hatásának vizsgálatánál figyelmet érdemel az NSZK szerepe. A fejlett tőkés or­szágok között első számú kereskedelmi partnerünk az NSZK, amely ugyanakkor politikai­lag a legagresszívebben szemben áll a Magyar Népköztársasággal. Az NSZK-ból folytatják a legélesebb propagandamunkát ellenünk, onnan ajánlják fel a legcsábítóbb állásokat, ösz­töndíjakat. A fellazítás hatása mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy bár politikailag egyetértés ala­kult ki népünkben a szocializmus alapvető kérdéseiben, s növekedett a dolgozó tömegek szocialista tudatossága, hatnak még a polgári ideológia és nevelés maradványai. Az új, a szo­cialista erkölcs mellett még élnek és újjáélednek a burzsoá életfelfogásra jellemző tulajdon­ságok. Létezik és olykor felerősödik az önzés, az anyagiasság, a közügyek iránti érzéketlen­ség, a karrierizmus. Kártékonyán hat a nacionalizmus, főleg a szocialista testvérországok irányában és a nemzeti önbecsülés hiánya a tőkés Nyugattal szemben. A szocialista országokban korábban elkövetett különböző hibákat az ellenséges propaganda még ma is érvként használja fel a szocializmus ellen. Megkönnyíti a fellazítás érvényesülését a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vita. Érveket adnak a fellazítási propaganda számára objektív nehézségeink és a magunk által elkövetett hibák, a politikánk végrehajtásában jelentkező következetlenségek, torzítások, felelőtlenségek. Megkönnyíti hatékonyságát, ha gyengül vagy nem érvényesül maradéktala­nul az állami fegyelem és az állampolgári kötelesség. Bizonyos hatása van annak is, hogy a lakosság egy részét (zömmel az értelmiség és a kis­polgárság köreit) sok szál köti Nyugaton élő rokonaihoz, barátokhoz, kollégákhoz, a nyugati nyelvekhez, kultúrákhoz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még akad ellenséges elem is az országban. A nagyobb személyforgalom, a szabadabb érintkezés, a zavartalan rádiózás lehetővé teszi, hogy az im­perializmus a fellazítási taktika szolgálatában aktivizálja ezeket az elemeket. A kapitalista ideológia ellen és eszméink terjesztése érdekében az utóbbi időben élénkülő ideológiai harc folyik. Erősödött antiimperialista, s különösképpen az amerikai imperializ­mus elleni propagandánk. A politikai és propaganda lépéseket hatékony állambiztonsági in­tézkedések kísérték. Mindemellett sok esetben még ma is saját fogyatékosságainkkal nyúj­tunk lehetőséget a fellazítás számára. A közvéleményben, sőt a párttagságban sem minde­nütt vált világossá, hogy a kibővült nyugati kapcsolatok a szocializmus ügye melletti har­cosabb kiállást, nagyobb éberséget, minden fellazító törekvésre gyors reagálást követelnek. A tömegpolitikai munkában csak az utóbbi időben kapott kellő hangsúlyt a békés egymás mellett élés helyes, osztályharcos értelmezése. Nem apellálunk kellően a hazafias érzel­mekre, az állami és az állampolgári fegyelemre, a nemzeti érdekekre, valamint a szocia­lista országok nemzetközi összefogásának jelentőségére. Sok esetben a nyugatiak iránt túl­zott bizalom, felelőtlen fecsegés, a kellő éberség hiánya tapasztalható. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom