MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1966
1966-07-15 229. öe. - 1966_VB 229/42
5. Feladatainknál abból kell kiindulni, hogy a kapitalista országokkal való kapcsolataink fejlesztése alapvetően pozitív eredménnyel járt. Feladatunk tehát, hogy politikánk eddigi fővonalának fenntartása mellett erőteljesen, bátran és jobban koordinált eszmei, politikai harccal, erre alkalmas adminisztratív intézkedésekkel csökkentsük a kibővült nyugati kapcsolatokkal járó negatív hatásokat, megszüntessük az e téren jelentkező hibákat, felelőtlenséget, visszaéléseket. A fellazítási taktika létezésével számolnunk kell. Nem szabad lebecsülnünk, de minden problémánkat sem helyes annak terhére írni. Szem előtt kell tartanunk, hogy végeredményben a burzsoá rend 'kétségbeesett védekezéséről van szó a szocializmussal szemben. Az imperialista fellazító taktika elleni sikeres harc legfőbb feltétele az eredményes szocialista építőmunka, a szocialista demokrácia fejlesztése, a párt- és az állami fegyelem megszilárdítása, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink erősítése és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét szolgáló internacionalista politikánk. Az imperialista bomlasztási és fellazítási politika hatástalanná válik társadalmunkkal szemben, ha maradéktalanul érvényesül a párt és a kormány politikája, ha a dolgozók, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek magukénak érzik a szocializmust, megtalálják benne életük célját. A fellazítás elleni harcra közvéleményünket kellőképpen fel kell készíteni. Egész társadalmunkban, de elsősorban a párttagságban és az állami szerveknél teremtsük meg a kapitalista világgal való kapcsolatok kibővülése folytán mindenkitől megkövetelhető politikai magatartást. Világítsuk meg, hogy a külföldiekkel való érintkezésben milyen magatartást követel a nemzeti öntudat, az állampolgári fegyelem. Határozottan álljunk ki pártunk politikája, a szocialista eszmék, vívmányaink védelmében. Folytassunk következetes ideológiai és politikai harcot a fellazításnak talajt nyújtó minden káros jelenség ellen. Bátrabban és gyakrabban hivatkozzunk és építsünk a nemzeti érzésre, a nemzeti önbecsülésre és a szocialista hazaszeretetre. Jogos büszkeséggel szemléljük és népszerűsítsük fejlődésünket, építőmunkánkat. Magyarország bátran állja az összehasonlítást a kapitalista világgal. A magyar viszonyok, főleg szociális, közművelődési, egészségügyi és sok más területen összehasonlíthatók még a fejlett tőkés világ átlagával is. Vannak még fejlett kapitalista országok, amelyek a termelés területén előttünk járnak, de hátrányunkat éppen a szocialista fejlődés útján fokozatosan behozzuk. A kapitalista világ átlagát, a Magyarországhoz egykor hasonló, de kapitalista úton haladó országokat pedig már magunk mögött hagytuk, mert a szocialista rendszer sokkal nagyobb lehetőségeket biztosít az előrehaladásra, mint a kapitalizmus. (Ehhez kapcsolódik az Adatok—Tények 3. pontja.) A fellazító propagandában a kapitalizmus és életformájának mértéktelen dicsérete mindig együtt jár a szocialista rendszer lebecsülésével, befeketítésével. Az agitációban ezzel szemben mutassuk meg, hogy a szocialista országok gyorsan fejlődnek, közéletük pezsgő és egyre jobban kibontakoznak a szocialista életforma új vonásai. Hangsúlyozzuk, hogy a szocialista országok közötti testvéri kapcsolatok minden egyes szocialista ország nemzeti függetlenségének tartós biztosítékai. Beszéljünk a nemzeti és az internacionalista érdekek összhangjáról. (Ehhez kapcsolódik az Adatok—Tények 4. pontja.) Sokan illúziókat táplálnak a kapitalizmus iránt, mert felszínesen vagy egyáltalán nem ismerik a tőkés világot. Gyakran csak a néhány legfejlettebb tőkés ország alapján mérik fel a kapitalizmust, elfeledkezve arról, hogy a tőkés világhoz tartoznak a gyengén fejlett ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok is, amelyekben mérhetetlen a kizsákmányolás, a nyomor, az elmaradottság. (Ehhez kapcsolódik az Adatok—Tények 5. pontja.) A kapitalizmusról alkotott teljes képhez hozzátartozik, hogy a tőkés világban fokozódik az osztályharc, a dolgozó tömegek harcot vívnak élet- és munkakörülményeik javításáért, jogaikért. (Ehhez kapcsolódik az Adatok—Tények 6. pontja.) Mi a teljes igazságot mondjuk el a kapitalizmusról. Jobban világítsuk meg, hogy az antikommunista, agresszív, háborús, neokolonialista politikája elleni harc mellett ideológiai, politikai és gazdasági küzdelmet vívunk a kapitalizmus, mint társadalmi rendszer ellen. Látjuk miben állnak még előttünk a fejlett tőkés országok, de az a véleményünk: semmi sem 4 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR