MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-03-11 166. öe. - 1964_VB 166/28

- 23 Most, amikor kiszélesítettük a felvételi jogot, ismét jelent-, keztek és helyesen fel is vették őket. A felvettek egészén belül ennek következtében az üzemen belül ez rontotta az arányt a munkásokkal szemben, 3./ A 3, tényező., hogy az elmúlt évben jelentősen nagyobb számba-, mentek nyugdíjba és ez döntő mértékben üzemekből került lebonyolításra. Számszerűleg ez a munkás arány csökkenés 75o főt tesz ki. Ez a következő évben valamelyest már rendeződni fog, és ezáltal.is javulni fog a munkások aránya a párttagság egészén belül. A többi kérdésre vonatkozólag az anyag javaslati ^észében is kitérünk, ezekkel kapcsolatban más észrevételem nincs. •

vbheser Jolán elvtársnőt Résztvettem az előző vitán is. amit a munkaközösség tartott. Nagyon érdekes volt. Néhány megjegyzést tennék most az anyaggal kapcsolatban. Ami számunkra különösen fontos és érdekes, az a budapesti párttagság alakulása, mert sok szempontból perdöntő az országos adatokat illetően is, vagy még annál is fontosabb, mint hogy csak a számszerűséget vegyük alapul, hisz a Főváros a szervezettség központja, továbbá a munkások legfejlettebb csoportja is Budapesten van. Anélkül, hogy az értékeleshez kivarrnék hozzászólni, először a statisztikai táblázat 2. oldalához fűznék megjegyzést, ami a párttagság keltével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Ezt azért mondom el, mert gondolom, hogy a pártszervezetek belső életével és munkájával kapcsolatban érdemes azt ismerni. Ezek a számok nagymértékben eltérnek az országos számoktól. Van ami ebből nagyon pozitív és jó. Az országban 74oo felszabadulás előtti párttag van, ebből csak Budapesten van 5,ooo. Érthető, részben a mozgalom központja volt Budapest és a lefetöbb felszabadulás előtti párttag itt van. A következő dolog, amihez hozzáfüzést tennék^ hogy országosan az 1956. előtti párttagok száma nem éri el az 5o %-ot

t az egész országban, Budapesten viszont az 1956, utáni párttagok mindössze 33 %-ot tesznek ki. Ez érthető és magyarázható részben a t$sz-ek fejlődésével, a tsz pártszervezetek alakulásával. Megemlíteném, hogy a pártéleten belül bizonyos problémák,- sajátos módon adódnak még viták a politikai kérdések értékelésében es nem tudom szabad-e ilyen következtetést levonni, hogy nincs e bizonyos fajta elzárkózás az egészen fiatal, pártba befelé jövő emberekkel szemben, inkább az olyan pártszervezeteknél, ahol korban idősebb emberek vannak, akiknek politikai tapasztalataik is különbözőek. Érdekes és eltér az országos számoktól, hogy itt a párttagok korban, a párttagsági idejüket tekintve más összetételt mutatnak, mint egyébként. A másik kérdés, amiről szeretnék szólni, a munkások aránya. Alapvetően abból, hogy 1,4 %-kal kevesebb a % aránya a munkásoknak ebben az évben, mint korábban, talán nem kell a kelleténél nagyobb ORSZÁGOS LEVÉLTÁR