MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1964

1964-03-11 166. öe. - 1964_VB 166/29

24 ügyet csinálni, de azért ez nem jó. Mindenesetre ugy gondolnám, hogy a politikai munka szempontjából különösen figyelmet érdemel a jövőt illetően az üzemi pártélet és a tag- és tagjelölt felvétel üzemekben történő megoldása. Hozott Szatmári elvtárs konkrét példákat. Én talán szükiteném a későbbiek során az elemzést, mert a Munkaközösség előtt szereplő anyagnál felmerült, hogy munkásnak számit az is, aki hivatalban, nem munkás munkakörben dolgozik, de a párttagság összetétele szempontjából mégis elsősorban a nagyüzemekben az iparban, a termelésben foglalkoztatott munkásokra kell a fő figyelmet forditani. A javaslati részben szerepel, hogy ténylegesen a nagyüzemi pártbizottságok pártépitési tennivalóit kell előtérbe helyezni. Az is munkás, aki korházban, az is aki hivatalban dolgozik, de legfontosabb mégis az ipari üzemeknél az,ilyen természetű pártmunka és a fő figyelmet erre kell forditani. Ami az értelmiség arányát illeti, országos jelenség, hogy a korábr bi évekhez képest, de különösen a VIII, Kongresszus előtti időszakhoz viszonyítva rohamosan nő az értelmiséginek tekinthető párttagok aránya. Ebben sok pozitiv tényező van. Részben, hogy a párttagok, közül egyre többen szereznek diplomát és kerülnek olyan munkakörbe, ami alapján értelmiséginek sorolják őket, másrészt, hogy az . újonnan felvettek közül sokan olyan iskolai végzettséggel rendelkeznek, .ami által értelmiséginek kell felvenni őket. Tipikus, hogy pí, az agrárértelmiség keretében 2oo körül van azoknak a száma, akik - agrár mérnök, állatovos - beléptek a pártba. A korábbi évek összes számadata nem tesz ki annyit, mint az eltelt 16 hónap, mialatt a statisztika készült. A következő kérdés, amiről emlitést szeretnék tenni, hogy érdemes lenne közeiebből megvizsgálni azokat a tényeket, amelyek befolyásolják a párttagság egységes aktivitását, A következőt mondom el: a budapesti párttagok közül 11 % körzeti, illetve nyugdijas. Itt ismerve a körzeti pártéletet és a körzetben dolgozó párttagok munkabírását, lehetőségeit - valami különleges feladatok elvégzését nem valószinü hogy el tudnak, látni. Kizárólag lakóterületi problémák azok, amivel foglalkozhatnak. A legnagyobb tétel ez.Budapesten belül - az 1 éven belül mozgó párttagok száma - 27.000, ember, 17*5 %• Nem ismerem, hogy a korábbi években mennyi volt. de ha összeadom a körzeti pártszervezet, meg a párttagság mozgó szamát, ez már megközeliti a 3o %-ot és van még ezenkívül is, amit ehhez hozzá lehet adni. A mozgó párttagokkal kapcsolatban érdemes lenne felvetni, hogy reméljük, az,ipar, átszervezésével kapcsolatban ilyen természetű mozgás leáll. Az is figyelembe veendő tény, hogy az a párttag aki u;j helyre kerül figyel, hogy mit talál az uj pártszervezetben es feltételezhető, hogy legalább fél év eltelik, mialatt vagy nem akar. vagy nincsenek meg a feltételei, hogy aktivan belekapcsolódjon a pártszervezet életébe. Nem volna e célszerű, hogy ahol ilyen esefvan, felhivni a pártszervezet figyelmét, hisz ugy gondolom, hogy a napi munkába is de a politikai munkába is könnyebben beleilleszkedik valaki, ,, ha a pártszervezet jobban megy után. Érdemes szerintem ezen elgondolkodni • Ha ugyanáBs másfél millió párttagból háromszázezer helyet változtat és ez túlnyomórészt Budapestenlvan, akkor már érdemes odafigyelni, mert ez a szám egy ötöde az egész párttagságnak. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 73