MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-04-18 144. öe. - 1963_VB 144/40

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR tejszükséglete. Felszabadulás előtt a főváros tejigényét a Lágymányosi és Erzsébetvár.si tejüzem /napi 80 - 80.000 liter/ és kb. 15 /napi 20 - 30.000 liter hozamot biztosító/ kisebb tejüzem látta el. A ki sebb tejüzemeket megszüntettél;, maradt a Lágymányosi és Erzsébetvá rosi tejüzem, amelyekben 1955-ben már napi 350.000 liter, 1962-ben pedig napi 410.000 liter tejet dolgoztak fel. f

. £Ennek következtében a két tejüzem rendkiviil zsúfolt, három urasakban dolgozik]és ezek miatt a higiénés szempontból megfelelő tejtermelést nem tudja biztositani. A lakosság egy részénél állandó problémát jelent, hogy vajon a vásárolt tej minősége megfelelő-e. Az egészségügr/i szervek szerint kivánat s, hogy az u.n. pasztörizált tejet bármilyen felhasználás, elfogyasztás előtt, magas baktérium szenynyezettsége miatt /2.sz.melléklet/ forralják fel. Ennek elmaradása növelheti a fertőző bélbetegségek és a tbc-s megbetegedések számát is. Ugyancsak nem biztosíthat'' a fokozott termelés miatt a fővárosi vágóhidak kielégitő higiénikus működése /2. és 3.sz. melléklet/ sem a sertés-, sem a marhavágóhidon. Ezt világosan bizonyitja, hogy a sertésvágóhidm 1952-ben kb. 530.000 sertést vágtak, 1962-ben csaknem egymilliót, a két más rendeltetésű üzemmel is zsúfolt Marhavágóhidon az 1952-es kb. 100,000-os vágási számmal szemben 1962-ben már csaknem 160.000 állatot vágtak le. A nagyfokú zsúfoltság miatt a higiénés körülmények háttérbe szorulnak és a hús fertőződésének már itt számtalan lehetősége van. Súlyosbitja a helyzetet, hogy a levágásra kerülő állatok előírás szerinti pihentetése és a vágás előtti állatorvosi vizsgálat nem történik meg.orendszeresen. Emiatt elég gyakran a beteg állatokat is levágják és igy befertőzik a vágóhidi felszerelési tárgyakat és a jó minőségű húst is. A vágóhidon fertőződött hús bakteriológiai szennyezettsége a nem megfelelő szállitás és a húselosztó helyek hűtőkapacitásának hiánya miatt tovább fokozódik. 1962-ben pl. a húselosztókban vett minták laboratóriumi vizsgálata 13 %-ban salmofíella baktérium poziti vitást mutatott és az ugyancsak elégtelen hütőkapacitású húsboltoken keresztül a vásárlókhoz jutva megbetegedések kiindulását képezte. 1962-ben előfordult 1340 salaonella megbetegedés útja a vágóhidtól a fogyasztóig a bakteriológiai vizsgálatikon keresztül követhető volt. így pl. egy salmonella törzs, amely korábban nem fordult elő, múlt év április 12,-én a vágóhidi húsból, április 21.-én' betegekből teL r\ 6581.sz.