MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-12-16 160. öe. - 1963_VB 160/70
- 8 munkaerő gazdaságosabb felhasználását, a szakmunkások munkájának gondosabb szervezését^ a veszteségidők csökkentését, a "kapu belüli munkanélküliség" felszámolását,, továbbá iáinál több női munkaerő bevonását. 2./ A munk aigénye s^f olyam atok gépesítésJ. A főváros súlyo s férfi- munkaerő hiánya ráirányítja a figyelmet a kézi és gépi munkák arányána k javít ás ára és a nehéz fizikai mun kák 'gépesít ésére. A létszámhiány elsősorban az iparban és az építőiparban merül fel és sok esetben a tervek teljesítését is veszélyezteti. A növekvő szállítási feladatok is zömében férfi munkaerőt igényelnek, ugyanakkor a szállító, rakodó munkák gépesítése igen alacsony fokú. Szükségesnek látszik olyan intézkedés, hogy. a fővárosi ipari - különösen építőipari -• munkáshiány megoldása érdekében a tervezett műszaki fejlesztést koncentrálják Budapestre. Szén túlmenően tudatosítani kell a vállalatoknál ? hogy központi intézkedések nélkül, saját erőforrásaikra támaszkodva is fo— . kozzák a munkák gépesítését, i . A főváros ismertetett munkaerő-helyzete szükségessé teszi, hogy vállalataink a gépesítés fokozása mellett egyes iparágakban a termelési folyamatok automatizálását is fejlesszék. , 3./ Munkae r ő-hull ámzás' csökkentese. A munkaerő-hullámzás vállalatainknál jelentős mértékű. Reprezentatív felmérések szerint pl. 196o-ban a fővárosi állami iparban az év folyamán a munkáslétszám kb. 4-0 f>-a. cserélődött, /E mutató ért akcióséhoz' meg kell jegyezni, hogy a valóságban a cserélődés alacsonyabb, mivel gyakran ugyanazok cserélődnek./ Az építőiparban 1961-»ben végzett megfigyelés szerint 7^ % volt a cserélődés, A családi okokon tul több tényező játszik közre a munkaerő-hullámzásban c Az elérhető kereset 5 a munka szervezcttságe, a dolgozókkal való foglalkozás, a szo- i ciális és kulturális feltételekben mutatkozó különbözőségek hatással vannak még a hosszabb idő óta egyhelyben dolgozó munkásokra is. Még nagyobb befolyást gyakorolnak ezek a körülmények a fiatalokra, Az 1952. évben szakmunkás vizsgát tett és felmért 5.-3oo budapesti fiatal közül fél év eltelte után 9oo fő nem a szakmájában dolgozott, hanem magasabb órabérrel segédmunkásként helyezkedett el. ./.
