MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/34

I -iO- ORSZÁGOS LEVÉLTÁR meghirdetett helyesen, tudjuk-e alkalmazni, és azt az elvet - amit nem titkolunk - a munkás-parasztot előnyben részesitjük, hogy tudjuk megvalósítani. Azt kell mondani, hogy egy-két évig számolnunk kell a csökkenéssel és távoli megoldás csak ezeknek az anyagi, pedagógiai intézkedéseknek a teljes kibontakoztatása, végső soron a középiskolar általánossá válása, valamint az, hogy az egyetemeken a felvételi létszámok megnövekednek. Most 13-14 ezret veszünk fel főiskolára, 197o-ig el kell érni ennek a dupláját, 25-26 ezret. Ilyen szám mellett azok a veszélyek, amelyek ma itt vannak, messzemenően esökkenni fognak. A második kérdés a felvételi vizsga rendszere. Kelen elvtárssal abban egyetértek^ hogy - szerintem is lényegesebb - a távlati összefüggéseket talán jobban hangsúlyozzuk, és nem ezekkel összevetve, nem elsőrangú kérdés a felvételi vizsga rendszer, de nagy fontossággal bir. Milyen %apaea4a4a%ek—> álláspontok alakultak ki a legutóbb erről megtartott vitáknál? Egyrészt az érettségivel kezdem. /Van egy olyan jogszabály, amely szerint Magyarországon nem kötelező az érettségi./ Mi hosszú viták után arra a megállapításra jutottunk, hogy sem az érettségit nem lehet eltörölni, sem a felvételi vizsgát. ind a kettőre meg kell legyen. Ezen a vitán azok a nézetek váltak uralkodóvá, hogy növelni kell az érettségi súlyát annak a megítélésében, hogy kit lehet felvenni. Ennek egy praktikus oka,xan és az érettségi eltörlése azonnal szinte lehetetlen dolog. Ez semmiképpen nem előzheti mag az új felvételi rendszer bevezetését. De nemcsak erről van szó. Hanem úgy gondoljuk, hogy még most is, sőt a középiskola általánossá válása esetén talán még inkább az érettséginek valamilyen képesitő jellege is megmarad. Nem megy mindenki egyetemre és mégis eek a jog ssokásban úgy él, hogy megkérdezik, van-e érettségije vagy nincs. Gyakorlatilag ez úgy tűnik, hogy ez egyelőre még szükséges. Tovább menve elvtársak azt gondoljuk, hogy szemben kicsit Nagy Richárd elvtárssal, aki elvileg helyesen vetette fel a két vizsgára való készülődés nehézségeit rövid idő alatt, - azok a nehézségek amik ebből származnak, hogy egy gyereket félóra alatt akarnak értékelni azok ott a felvételi vizsgára vonatkoznak. Az érettségire való felkészülésre hosszabb idő van. Azok a nehézségek, hogy egy jelölt éppen indiszponált állapotban van és nem lehet egy fél órás vizsga alapján megítélni tudását. Éppen ezért mi arra számijátunk, bár a jelenlegi statisztikai adatok ebben nem erősitenek meg bennünket, hogyha jobban figyelembe vesszük az érettségit, akkor talán mi ez. el is a munkás-paraszt gyerekeket segitjük. Tudniillik a felvételi vizsga tapasztalataiból az derült ki és ez pedagógiailag teljesen érthető, hogy a felvételi vizsgáknál általában asaaaaáss ?iaae;axx±xg£gí:Kií}t&k tehetségüknél fogva jobban szerepelnek, mint az ^ érteimisági gyerekek, mert kap egy gyors kérdést, rutinos ember és kivágja magát. Egy munkás vagy paraszt gyerek sokkal jobban akadozik. Ezek a hátrányok később jobban kiküszöbölődnek az érettségiig, osztályvizsgáig és az általános érettségi eredményekben is sokkal jobban mutatkozik ez meg. Azok a tapasztalatok azonban, amelyek megmutatják, hogy egy kitűnően érettségizett hány pontot kapott a felvételnél, azok ezeket a tapasztalatokat bizonyitják. Sok munkás-paraszt származású gyerek rosszul szerepel a felvételi vizsgákon. A felvételi^vizsgát sem lehet'el- . törölni, mert egyelőre dönteni kell. Egyelőre a helyzet az, hogy a jelentkező 43.000 emberből jövőre fel tudunk venni 15.ooo-et. Csak érettségi bizonyítvány alapján nem lehet dönteni ebben a kérdésben. A felvételi vizsgánál sokkal nagyobb súlytk kell adni a politikai, erkölcsi követelményeknek megítélésénél a felvételi bizibtt-