MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/35
i; ORSZÁGOS USVÉLTM* ságnak nagy szerepe volt eddig. Meg kell változtatni a felvételi vizsga jellegét. Nem ügy, mint eddig, a felvételi vizsgának nem annyira anyagszerű, tudás ellenőrzése a feladata - viszonylag ez mellékes dolog - ott vannak az érettségi eredményei is részben, hanem inkább a gyerek által ános értelmi képességei, rátermettsége, tehetség mérése. Ez nem lehetetlen dolog, mert helyesen megválasztott kérdések arra rávezetik a vizsgázót. A felvételi vizsga ilyen jellegének kialakításával növekedni fog esetleg a szubjektivizmus jelén tősége. Ezért vagyunk amellett is, hogy a pontrendszert eltörölni nem lehet, mert azt mérni kell, és sajnos még hosszú ideig hasonlitani kell. Ott az eriiberek szemeláttára kell hasohlitani. ki mennyi pontot kapott. Ha ezt most elt rölnénk, akkor az 8 veSzify lenne, az emberek azt hinnék, hogy mi nem akarjuk azt megtenni, amit a párt előirt, nem akarjuk komolyan venni azt, amit a párt mondott a származás eltörléséről és a tehetség figyelembevételéről. A javaslat az, hogy olyan felvételi rendszert kellene kialakitani, ahol most úgy néz ki, hogy kb. maximum 2o pontot kapna egy hallgató, ebből lo-et az érettsígi eredményei alapján szerezhetne össze, mégpedig úgy, hogy itt figyelembe vennénkannak a két szaktárgynak az érettségi vizsga eredményét, ami# az adott egyetemen szükséges - matematika, fizika és egybe vennénk egy kicsit sokkal kevésbé lényegesen, mint ezt a két tantárgyat az általános eredményt. Az általános eredmény húzó erő. A másik tiz pontot össze lehetne szedni a felvételi vizsgán, ami erről a két tárgyról Írásbeli és szóbeli beszélgetésen alakul ki. Ez nem old meg minden probémát, de jobb javaslattal még nem találkoztunk. A nagy kérdés most következik, az, hogy tudniillik a kongresszus világosan és felreerthetellenül megmondta, hogy a munk;. : sek, parasz% gyerekeket, bányában, földeken, üzemekben dolgozó szülők gyerekeit támogatni kell. A kérdés az, hogy hogy támogassuk őket?.Azokon az anyagi eszközökön kivül, amelyeknek a gyümölcsei korán nem érnek meg. Mi azt gondoljuk, hogy mi nyiltan megmondjuk, hogy azonos pontszámok esetén ezeket a kateg "riákat előnyben kell részesiteni. Ez nem problémára, mert bár szerintem a mi társadalmunk egyetért ezzel a köve .éléssel, azzal, hogy ezt mi nyiltan csináljuk, mégis, hogy hogy csináljuk, az egy kicsit nehéz. Voltak olyan javaslatok, hogy abban a bizonyos másik tiz pontban, amit a hallgatók a felvételi vizsgán szereznek, abba tegyünk be bizonyos pontokat ebből a megitéléshől. Egy ilyen szülő gyerekének, ha 8 pontot ért volna el, ott adunk lo-et. Ez egy kicsit igazságtalan volna. A munkás-paraszt gyerekeknél - megjegyzem, hogy nem olyan súlyos azért a helyzet, mint gondoljuk - az év végén. 53 - 43 % volt az utolsó években a felvett munkások, parasztok száma. Most a magyar egyetemeken és főiskolákon 45 % /43,8 %/. Ez nem olyan rossz. Sőt, ez nagyon jó. Nagyon egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azt mondták, hogy nagy politikai feladat áll még előttünk. Az a benyomásom, és másoknak is, akik foglalkoztunk a kérdéssel, hogy a mi egyetemekeinken, és különösen az egyetemi párgbizottságokon pillanatnyilag a nagyobb veszély abban van, hogy az elvtársak nem akarják^köv etkezetesen és fenntartások nélkül eltörölni a származási kategóriákat, hanem különböző kiskapukat keresnek, ami nem túlságosan egészséges dolog. Nem állitom, hogy az egyetemeken, különösen inkább a professzorok között ne lenne jobboldali vonás, hogy ezután nem tekintünk sem :ire, csak a származásra.
