MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/32

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^2 Molnár János elvtárs /művelődésügyi min.helyettes/ Mindenekelőtt megköszönöm, hogy elhívtak erre az értekezletre, annál^ia inkább, mert egy nagyon bonyolult kérdés a mai. A minisztériumban már ide s tova két hónapja elég intenziven foglalkozunk ezzel a kérdéssel. A minisztérium - egyik pártszervezete és PB-a különböző elég széles társadalmi bizottságokat bevonva,' egy szűkebb bizottsággal, külső e.nberekkel-készitett egy anyagot, amit kb. lo-15 egyetemi PB-aak megvitatott a Budapesti PB kulturális osztályával együttműködve a kerülettel megvitatták, a mi pártbizottságunk kollégiumi ülést tartott és sok jő javaslat hangzott el. Néhány olyan pontra vonatkozólag szeretném^ elmondani elképzelésemet, kételyeimet is egyben, amire vonatkozólag sok segitséget kaphatunk az elvtársaktól* Azt gondolom, hogy helyesen értelmezzük a kongresszus hat ".rozatait, ha azt gondoljuk, hogy új felvételi rendszert kell kialakítani, ami két dolgot biztosit. Egyrészt biztosítja a származás szerinti megkülönböztetés eltörlését, valanint a tehetség, rátermettség, politikai és erkölcsi tényezők domináló szerepét, másrészt pedig a kongresszus ezt nagyon világosan és egyértelműen leszögezte, biztosítani kell, hogy ezután is megfelelő, sőt ahogy Kádár elvtárs fogalmazta, növekvő számban jussanak be munkás és parasztgyerekek. Megjegyezném, hogy itt világosan kell látni ás ez tovább bonyolitja a kérdést, hogy ebben az esetben munkásgyerekek nem a származás szerinti munkásparaszt gyereket értjük, hanem a szülők jelenlegi foglalkozása alapján. Ami azért érdekes elvtársak, mert hogyha a tavaly felvett ..lunícás-paraszt gyerekeket megnéznénk, akiknek az ossz százaléka 44 % volt az első évesek között, akkor azokból a valóságban azoknak a száma - mostani származás - 35 %* A többi párt- és állami funkcionáriusnak a gyereke, akik azért kerültek ebbe a kategóriába, mert az 1938-as foglalkozás volt a helyzet megitélésénél a döntő. Tovább menve azt gondolom, hogy megint csak a kongresszus szellemében járunk el, ha egyáltalán nem biztosítjuk ezt a törekvést, és ez nagyon nehéz kérdés, ezért nyiltan megmondjuk, mint ahogy a kong' resszus is tette, hogy előnyben akarjuk részesíteni ezeket a kategóriákat. Ez aegint nem származás szerint történik. De ez nem valami sajátos magyar probléma. A Szovjetunióban, ahol sokkal több, közel ötven éves tapasztalat lesz lassan - is probléma ez a kérdés. Ez nem felvételi rendszer kérdése, hanem nagy társadalmi probléma, annak a problémája is, hogy semmiféle rendszer nem nyugddhat bele abba, hogy egy kategóriáját mindig önmagából oótolja után, illetve töltse fel. Ez annak a rétegnek a degenerálődásához vezetne, ezért, valamint azért, mert az alapvető társadalmi rétegei a felsőoktatásban - úgy gondolom ebben nincs semmi titkolni való, ez világosan hirdethető álláspontja lehet a pártnak, és nem mond ellent annak, amit az előbb mondtam. "Végül megjegyezném, hogy most és úgy gondolom -bizonyos értelemben maximálisan tiz évig lesz , amig a különböző szociális, politikai és egyéb okok miatt a munkás és paraszt foglalkozású szülők gyerekei közül a tehetségesnek a kiemelése még a mi rendszerünkben is nehezebb, mint az értelmiségi. Tisztán a meglévő tehetség felhozása és eljuttatása a legmagasabb szintig, ez nem olyan könnyű. Ha azt a két feltételt kell biztositanunk, meg kell mondjam, hogy az elsőt biztositani viszonylag egyszerű dolog. Eltöröljük a származás szerinti kategorizálást, előnyt biztositunk a jó tanulóknak, ez szerintem nem túlságosan nehéz. A másik feladatnak a megoldása rendkivül bonyolult. Azt nyiltan meg kell mondjuk a pártnak, hogy azt