MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963
1963-02-04 140. öe. - 1963_VB 140/12
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Csikesz Józsefné elvtár3nő; Hogy miért van szükség egy egységes lakásgazdálkodás bevezetésere, azt ez az anyag hűen tükrözi. Egy-két szót ehhez a témához. A mi^jelentésünk lényedében 7o.ooo igénylőt mutat ki. Egyetértek Sarlós elvtárssal abban, hogy egészen pontosan nem tudjuk ezt kimutatni, mert sok olyan tényező van, amit nem tudunk számbavenni. Itt van egy sor felvonulási épület, amely számszerüségében nem olyan sok, de ebben is laknak családok; és a családszaporulat sincs ebben felvetve. Hosszú hónapok munkája fekszik ebben a jelentésben. Ha 7o.ooo családdal számolunk, akiknek tiz-tizenötév alatt lakást kell biztositanunk, olyan ellentmondások vannak, hogy a rossz lakásgazdálkodás miatt ez a 7o.ooo család tizenötév múlva sem fog lakáshoz jutni, ha a mostani lakásgazdálkodási rendszert fenntartjuk. Hányféle szerv gazdálkodik Budapesten a lakások elosztásával? Ezt a rendszert fenntartani nem lehet. Ehhez járul hozzá, hogy ezt a 7o.ooo igénylő' sem tudjuk megfelelő ütemben és időben a meglévő keretből kielégíteni. Azután itt van az arányok eltolódása. Az elmúlt öt esztendő során eltolódott a szövetkezeti lakások javára, az állami lakások terhére a lakásgazdálkodás, illetőleg a lakásépítkezés. Kezdetben úgy volt, hogy 4o százalék volt szövetkezeti 'és 60 százalék volt az állami erőből a tiszta tanácsi 'rendelkezésű lakás. Most az évek során ez megfordult, és ott tartunk, hogy csak 38 százalék állami és 62 százalpk szövetkezeti. Éppen ezért - egyetért-e az előterjesztéssel - meg kell Változtatni az arányokat a 60 %-ot az állami lakások javára. A másik dolog, hogy egy egységes lakásgazdálkodási szervezet, a tanács rendelkezzen és gazdálkodjon a lakásokkal. Az anyagból kitűnik, hogy hányféle szerv gazdálkodik pillanatnyilag a lakásokkal, kezdve a tárcáktól az üzemekig. Lehetetlen igazságosan szétosztani a lakásokat, ha ennyiféle szerv gazdálkodik azokkal. Miért jutottunk arra az elhatározásra, hogy ne osszunk ingyen lakást, hanem bizonyos bérleti jog megvizetésével adjunk csak lakást? Pillanatnyilag az a helyzet, v hogy a kisfizetésű és kisjövedelmű családok jutnak szövetkezeti lakáshoz. A mostani elosztási rendszer szerint a szövetkezeti lakások túlnyomó részét - 7o-62 % - az üzenek kapják és a tanácsnál marad a 28-3o %. Meg kell állapitani, hogy általában a magasabb jövedelmű rétegek jutnak az ingyen állami lakáshoz. A szétosztásra kerülő lakások kis hányada marad csak a tanácsoknak. A cserék is azoknak jutnak, akik minőségi cserét igényelnek, nem pedig a 7o.ooo igénylőnek. Rendkivül szűk az^a réteg, amely az ingyen lakáshoz jut. Éppen ezért az ingyen lakás szétforgácsolódik ás minőségi cserébei is a nagyobb jövedelműek részesülnek, nagyobb jövedelemmel rendelkazőknek, mint akiknek a szövetkezeti lakást biztositjuk. Azzal egyetértek, - a mi anyagunkban a bérleti jog megvásárlásának a rendszere nincs kifejtve - hogy ilyen jogszabályt meg kellene valásitani. Az 5. számú mellékletben fel van tüntetve pl., hogy egy szoba komfortos lakás ára 2o.ooo Ft, másfél szobásé 28.000 Ft. Ha kiszámitjuk - figyelembevéve az egy családtagra eső jÖvedéinet -, hogy egy családban hány családtag van, akkor^elképzelhető, hogy egy kétszoba összkomfortos lakásért egy családnak 12-13.000 Ft-ot kell fizetni. Véleményem szerint feltétlenül helyes és szüks ige 8, és véleményem szerint csak egyedül ez a biztositéka annakk hogy
