MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1963

1963-01-07 138. öe. - 1963_VB 138/13

- 6 ORSZÁGOS LEVÉLTAR Kahulics elvtárs: Az a véleményünk, hogy rendkívül hasznos önmagában a kezdeményezés, és az anyag is s5k hasznos és figyelemre méltó megállapítást tartalmaz. Az anyag jellegével kapcsolatban azonban a?, a véleményünkés itt csatlakoznék Molnár elvtárs javaslatához -, hogy igy az anyag azért mégis rendkivül általános megállapításokat tartalmaz. Helyesnek tartanánk, ha néhány nagyüzemben, kerületben egy-egy kérdést - a minisztériumtól lefelé egészen a vállalatig - konkrétan megnéznénk - pl. többek között a célpremizálás kérdését - és az igy kidolgozott anyagot tárgyalnánk meg a kerületi bizottságokkalA jelenlegi ösztönzési rendszerünket illetően meg lehet állapítani, hogy'bár abszolút jó'anyagi ösztönzést rövid időn belül kialakítani nem tudunk, de tapasztalható, hogy a gyakorlati végrehajtás során nem élnek a lehetőségekkel és egy sor helyen a helyes rendeleteket is eltorzítják. Tehát rendkivül fontos, hogy az üzemekben a pártszervezetek, pártbizottságok magukénak érezzék ezeket a kérdéseket és politikai alátámasztást nyerjenek azok a kérdések, amelyeknek megoldását helyesnek tartjuk az üzemekben. Követni kellene egy ujabb vizsgálatnak a jelentést, egy-két konkrét kérdést kellene megnézni és azt már szét lehetne küldeni a kerületi PB-oknak. A jelentés megállapításaival kapcsolatban van néhány vitatott kérdés számunkra. Egyik a béren kívüli anyagi ösztönzők hatékonysága, s ennek elég jelentős része a prémium. Véleményünk szerint a prémium a bérnek szerve.s része, a műszakiak és alkalmazottak teljesítménybérezésének egyik formája a premizálás. Ez nem jutalom. Az anyagban ugy szerepel, hogy béren kívüli ösztönzés. Másik megjegyzés a nyereségrészesedéssel kapcsolatos: Véleményünk is az, hogy megoldanánk ugyan egy problémát, tehát a távlati ösztönzést közelebb hoznánk, ha negyedévenként fizetnénk, de nagyobb hibát követnénk el, mert elapróznánk az egy főre jutó 6-700 Ft összeget és ez még kevésbé lenne ösztönző, mint igy. A premizálás további javítását illetően az a kérdés felvetés, hogy a vállalatoknak a premizálásban a jövőben nagyobb önállóságot kell adni, helyes törekvés. Viszont teljesen megszüntetni a kötöttségeket, - tehát bizonyos feltételekhez kötni a prémium összegét - nem tartanánk helyesnek. Az anyag is kissé ellentmondásos ebben a kérdésben. Egyik helyen azt mondja, hogy a gyakorlatban eltorzulnak a helyes elvek, másik helyen olyan megállapítást tesz, hogy a főhatóság szerepét csökkenteni kell a prémium kifizetést illetően. Nem lenne helyes, ha teljesen megszüntetnénk a prémium feltételek felülről való diktálás át. Ez még inkább olyan tendenciát szülne, hogy a prémium fizetés kiegészítővé válna, tehát meg nem dolgozott munkáért fizetik. Ez ellen kellene rendkivül keményen fellépni.