MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-04-10 99. öe. - 1961_VB 99/21
11 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR u Az ipar mérnök szükséglete Budapest és vidék között: a vidéki ipar ellátatlanabb mérnökkel, mint a budapesti ipar. Az egyetemen folyó nevelőmunka azt a szempontot nagyon mellőzte, hogy ugy neveljék a hallgatókat, hogy amikor végez, tudjon vállalni vidéki vállalatnál is munkát. Ez jelenleg megoldatlan. Itt a legkülönbözőbb anyagi Ígérgetések, a rendeletek felrúgása folyik. Az ellenforradalmat követő időszakban a narxista-leninista oktatás színvonala emelkedett, a korábbi évekhez képest sokkal színvonalasabban oktatják ezt a tárgyat. Ennek megfelelően a tudaton keresztül való nevelés erősödött. Azonban nem tartott ezzel lépést az érzelmeken keresztül történő nevelés. Az egyetemen van egy káros szemlélet, amely akadálya a nevelőmunkának, az tudniillik, hogy az oktatók eléggé felsőbbrendű embereknek tartják magukat, és nem tudnak közvetlen emberi közelségbe terülni a hallgatókkal. Már pedig a nevelésnél első lépés lenne, hogy megismerjük azt, akit nevelni akarunk. Ehhez pedig nem lehet hat vagy tíz lépés távolságból vele beszélni. Azért vetem fel ezt a problémát, mert nemcsak a szakmai tanszékek részéről jelentkezik, hanem a marxista tanszékek oktatói részéről is. Csak a kérdések megvitatását tartják feladatuknak, s nem tudnak közel kerülni a hallgatókhoz. A pártás a KISZ szervezetnek is segítenie kell az oktatók szemléletének megváltoztatását. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a napi munkán keresztül való ráhatást. Az oktatási anyaggal szorosan kapcsolják össze a nevelőmunkát. Az összekapcsolás kicsit háttérbe szorult azzal, hogy vannak, akiknek feladatuk a nevelés, majd ők megoldják ezt a problémát. Helyes, hogy pedagógiai módszerekre tanítják az oktatókat. Vannak szakmailag jó oktatók, akik nem tudnak pedagógiailag jól na vélni. A munkás-paraszt hallgatókkal kapcsolatban: nagyon nehéz probléma az egyetemen, hogy az arányokat tartsák a felvételeknél. Van lehetőség a javításra. - Azon a címen, hogy származásilag, politikailag kifogástalan, ugy érzik, hogy a politikai erősséggel ellensúlyozzák a szakmai gyengeséget. Nem mindig képesség, hanem felkészülés kérdése. A munkásparaszt hallgatók felkészülése* tekintetében talán gyengébbek, de nem képességeikben gyengébbek. Ezzel számolni kell, s ennek tudatában kellene a munkás-paraszt hallgatók felelősségét felszítani. Ebben nagyon komoly munkát kell végezni a pártszervezetnek és a KISZ szervezetnek. Fennáll a munkásparaszt hallgatók szervezett támogatásának igénye az oko rtók részéről. * tanulmányi arányt ezzel is lehetne javitani. Az egyetemi oktatókat illetően: érdemes lenne a minisztérium részéről elgondolkozni azon, hogy jelenlegi egyetemi taárok és docens, adjunktusok vonalán nem lehetne-e nagyobb mértékben a fiatalokat is beállítani. Jelenleg 50 éven aluli tanárt, professzort, nem nagyon lehet találni. Más egyetemeken fennáll az, hogy 30 éves oktatók is elérik az egyetemi tanári szintet. A kutató munkával kapcsolatban: helyes, hogy használjuk fel az egyetemen lévő tanerők ilyen irányú tapasztalatait, tudását. Előfordult, hogy komoly problémákban, ami az iparnál jelentkezik, s amiben elméleti jellegű munkával tudtak volna segíteni, az egyetem részéről az ipar nem kapta meg azt a támogatást, amit elvárt volna. Helyesnek tartom, hogy ezt az adottságot használjuk fel az eddiginél jobban, azonban arra feltétlenül vigyázzunk, hogy a kut munka ne menjen az oktato^óXnevelőmunka rovására.