MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-08-21 107. öe. - 1961_VB 107/47

4 Nen kevés helyen a technológiai utasításokat is, hasonlóan nint a munkanapiéÍvételek egy részét, kizárólag felsőbb szervek igényeinek kielégítésére, s nen pedig gyakorlati felhasználásra készitették. Ebből következett az, hogy nen ritkán olyan helyen is erre helyezték a súlyt, ahol erre igen kevéssé volt szükség /formalizmus/. Á technológiai előírások széleskörű kidolgozásának és felülvizsgálatának eredményeként az üzemekben alkalmazott normák műszakilag megalapoz-ottabbakká lettek. Az úgynevezett műszakilag megalapozott normák arányszámának változására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ezeknek véleményünk szerint amúgy sincs különösebb jelentőségük, mert egy statisztikai szempontból műszakinak minősítendő norma elavult technológia és rossz normafelépítés eseten rosszabb lehet egy jó statisztikai normánál. A feladat ezen a téren - a legutóbbi kormányhatározat alapján - a nunkanormák műszaki megalapozottságának tervszerű javítása. Normák rendezése. A nornák rendezése általában a határozatoknak megfelelően történt, s ebből következően a budapesti állami iparban februárról májusra az átlagos teljesítményszázalék lo6,3 ?&-ról lo3,2 j£-ra csökkent. /Jgyanakkor nár februárban is alacsonyabb volt, mint tavaly./ Ugyané-zen időszak alatt a termelékenység mintegy 4 ?«-kal növekedett, A vállalatok egy része azonban nem értette meg a rendezésnek uj módját, A régi normarendezósek gyakorlata alapján megszokta, hogy annyi százalékkal kell általában rendezni, ahány százalékos a túlteljesítés, s igy a veszteségidőket a rendezés során nem vette figyelembe. Ez viszont hozzájárult ahhoz, hogy az uj normákat a bevezetés után rövid idővel már nagyobb mértékben túlteljesítették. Ennek következtében néhány helyen másodszori normarendezésre volt és lesz szükség. Egyes vállalatoknál, sőt iparágakban viszont az átlagos teljesítményszázalék loo $ alatt maradt, jeléül annak, hogy a veszteségek kiküszöbölése érdekében lényegesen kevesebbet tettek, mint amennyit a normák rendezésénél számításba vettek, A normarendezés megfelelő politikai és szakmai előkészítése következtében a loo $-tól való elmaradás az eseteknek csak igen kis részében származik munkavisssatartásból, A keresetcsökkenések kiküszöbölése érdekében a vállalatoknak módjuk volt az alapbért emelni, más esetekben kollektív prémiumot, jutalmat fizetni. Ennek érdekében a munkásalapbérek felső határát felemeltük. Általában a keresetcsökkenés elkerülését szolgáló módszerekkel helyesen éltek. Ez mutatkozik abban is, hogy az első félévben a munkások átlagkeresete a budapesti állami iparban 1»5 $-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban és a félév utolsó hónapjaiban is kb. azon a szinten mozgott, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a vállalati átlagbértartalékok ezen időszakban megnőttek. Ez megteremti a lehetőségét az év hátralévő részében az anyagi ösztönzés megfelelő biztosításának.