MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959

1959-01-05 42. öe. - 1959_VB 42/12

• legszerencsésebb. A szerkezeti felépités sem elég jó. 1./ Sokkal határozottabban ki kellett volna domborítani az okta­tók közötti helyzetet. 2./ A meghatározások túlságosan általánosak és sok esetben pon­tatlanok. Pl. a káderátcsoportositásnál véleményünk szerint nem az leg­döntőbb, hogy fluktuáció van, hanem az, hogy az iparból nem tud­ták megoldani a megfelelő káderek átcsoportosítását. - A gazda­sági feltételeknél nincs probléma, hanem ott van, hogy nem szí­vesen mennek el ipari vonalról más vonalra előadónak. A Kulturális Osztály tevékenységéről is többet kellett volna irni és kellene valarni hivatkozást tenni arra vonatkozóan, hogy a nagy­üzemekből kevés fiatal jelentkezik egyetemre. A pártegyeógre vonatkozóan: itt tul sommásan van meghatározva, hogy hiányzik ez a pártegysóg. Véleményünk szerint nem az a jel­lemző ezeken a területeken, hogy a pártegység hiányzik, hanem az, hogy ezen belül komoly fogyatékosságok vannak. /És itt különösen a párttagok közötti személyi ellentétekre gondolok./ Ugy látjuk, hogy á Italában a felsőéves hallgatóknál vannak a na­gyobb politikai bajok, de mivel ők az elsőéveseket bujtogatják, ez a probléma az elsőéveseknél jelentkezik. A jelentés utal arra, hogy sok helyen /egyetemeken ,főiskolákon/ személyi kérdésekből indulnak ki és ez hiba. De ugyanez megmutat­kozik ennél a jelentésnél is, mert személyi kérdéseken keresztül mutatja meg, hogy milyen hibák vannak. Nemcsak a hallgatók között gyakoriak a helytelen, revizionista vagy egyéb ellenséges nézetek. Ez a tanszemólyzetre is legalább ilyen fokon érvényes. De ez igy még károsabb, mert az oktatók a fiatalságot nem nevelik megfelelően. A 2. oldal 2. bekezdésében: Főként a Bölcsészettudományi Karon... - E mondat azt tükrözi, hogy többet ne küzdjünk Lukács György té­ves nézeteivel, mert igy nagyobb érdeklődéssel olvassák müveit. A 3. oldal b. pontjával kapcsolatban: mi nem egy-egy fontos tan­tárgy, hanem a jegyzeteknek a megvitatását tartjuk szükségesnek napirendre tűzni. A példáknál a kisebb iskolák helyett fontosabb egyetemeket kelle­ne raegemliteni. A jelentésben az van, hogy az oktatók jelentős részénél még a nevelésre való törekvés is hiányzik . - Véleményünk szerint nem ez jellemző az oktatókra. Ez a jelentós pesszimista, pedig az egyetemi munkára az a jellem­ző, hogy az utóbbi évben jelentős eredményt értünk el. A 4. oldal c. pontjának második bekezdése az anyagi okokat veti fel indokként. Itt sajnos az a probléma, hogy a kommunista okta­tók annyira tul vannak terhelve társadalmi munkával, hogy nem marad idejük az egyetemi munkával, a hallgatókkal való foglal­kozásra. Túlzottnak tartom az t a megf o;jalmazást, /5. old./ hogy a Műszaki Egyetemen a párt káderpolitikájának eltorzitása akadályozta a párt tömegkapcsolatának kiszélesitósét. Átfogóbb tervet kellene kidolgozni a pártonkívüli dolgozók meg­nyerésé-re. /5-old./ - Itt inkább azt kellene meghatározni, hogy vitassák meg azt a tervet, amellyel ezen a területen eredményt lehetne elérni. Amikor mi általános képet akarunk az ELTE-ről adni /5.old./ akkor nem helyes egy taggyűlés alpján Ítéletet mondani róla. OBSXAGOS LEVÁLTAK ÍAj

Next

/
Oldalképek
Tartalom