MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-05-12 24. öe. - 1958_VB 24/6

J^ - 5 ­olyan szektás vonásai, amelyet a kerületi pártbizottság megvitatott, s amelyek nem segitették a rendezők párthoz való közeledését. 1957­ben ezen a téren javult a helyzet, kezdeményezések is voltak. A párt­szervezet közeledett a pártonkivüli művészekhez. Azonban tul nagy si­kere ennek nem volt. Alapvető kérdés a pártszervezet aktivitásának növelése. Nem hiszem, hogy az előadássorozattal, amelyet ajavaslat tartalmaz,, sokat érnénk el. A rendezők és művészek közötti politikai hangulat, apolitikai maga­tartás: ugy érzem a fogalmazás e téren kissé éles. A jelentés vala­hogy igy mondja: egyes vezetőket tisztelnek, de általában a párt po­litikájában erős fenntartással vannak. Tényleg az a kép alakult ki, hogy a párttal szemben bizalmatlanság tükröződik. Ugy látom ennél előbbre vannak a művészeink. A jelentés csak a negatívumokat veti fel és nem mutat arra a fejlődésre ami van. áppen azokat a filmeket, amelyeket felsoroltam, ezek a művészek készitették. Van bennük a mi rendszerünkkel szemben olyan vonás, magatartás, amely megzavarodott­ságot mutat, de van olyan világnézeti alap, amelyre lehet épiteni. Ugy látom, főleg az elmúlt hónapokban egy komoly világnézeti tisz­tulás van. Szándék és akarat van arra, hogy ezt müvekben is reali­zálják. Világnézeti fejlődést művészi sikra átvinni nem olyan egy­szerű dolog. Rendezőinknél van érdeklődés mai témájú filmek iránt. Ez feltétlenül a fejlődést mutatja. Ebben a vonatkozásban azt hi­szem szükséges lenne a Filmgyártás fejlődését nem önmagában vizsá gálni. A filmgyártás a mindenkori irodalmi helyzetnek a függvénye. Forgatókönyv nélkül nincs film. ünaagától ez nem jön létre. A ki­indulás mindig az Íróknál van. Ezért a filmgyártás ebből a szempont­ból sokkal nehezebb helyzetben van mint pl. a könyvkiadás, amely akkor is kiad könyveket, ha az irók nem irnak, mert kiadnak uj kia­dásban régi könyveket, klasszikusokat vagy hasonló a helyzet a szín­házaknál, ahol szintén felújíthatnak régi darabokat. A film az, hol mindig ujat kell termelni. Mi még a klasszikusaink megfilmesí­tésénél is önállóbb munkát kell, hogy végezzünk. A mi egész munkán­kat bonyolultságában ismerni kell ahhoz, hogy a problémáinkat meg­ismerjük és azokat megszüntessük. Kik irtak nekünk filmeket: Déry Tibor, Háy Gyula, Örkény István, Palotai Boris, Máriássy Judit, Mérai Tibor, Vészi Endre stb. Azt hiszem ez a névsor önmagáért beszél. Milyen folyamat zajlott itt le? A dolog másik része, s itt az igazgató és dramaturg is hibás, hogy ez a kör a múltban is nagyon szűk és egyoldalú volt. Ez az egyoldalúság ma is megvan. Eendezőinknél, dramaturgjainknál van olyan szemlélet, hogy ilyen jellegű müvekhez nagy vállalkozó szellemmel nyúlnak hozzá, ugyan- fi foRSZAOOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom