MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958
1958-05-12 24. öe. - 1958_VB 24/6
J^ - 5 olyan szektás vonásai, amelyet a kerületi pártbizottság megvitatott, s amelyek nem segitették a rendezők párthoz való közeledését. 1957ben ezen a téren javult a helyzet, kezdeményezések is voltak. A pártszervezet közeledett a pártonkivüli művészekhez. Azonban tul nagy sikere ennek nem volt. Alapvető kérdés a pártszervezet aktivitásának növelése. Nem hiszem, hogy az előadássorozattal, amelyet ajavaslat tartalmaz,, sokat érnénk el. A rendezők és művészek közötti politikai hangulat, apolitikai magatartás: ugy érzem a fogalmazás e téren kissé éles. A jelentés valahogy igy mondja: egyes vezetőket tisztelnek, de általában a párt politikájában erős fenntartással vannak. Tényleg az a kép alakult ki, hogy a párttal szemben bizalmatlanság tükröződik. Ugy látom ennél előbbre vannak a művészeink. A jelentés csak a negatívumokat veti fel és nem mutat arra a fejlődésre ami van. áppen azokat a filmeket, amelyeket felsoroltam, ezek a művészek készitették. Van bennük a mi rendszerünkkel szemben olyan vonás, magatartás, amely megzavarodottságot mutat, de van olyan világnézeti alap, amelyre lehet épiteni. Ugy látom, főleg az elmúlt hónapokban egy komoly világnézeti tisztulás van. Szándék és akarat van arra, hogy ezt müvekben is realizálják. Világnézeti fejlődést művészi sikra átvinni nem olyan egyszerű dolog. Rendezőinknél van érdeklődés mai témájú filmek iránt. Ez feltétlenül a fejlődést mutatja. Ebben a vonatkozásban azt hiszem szükséges lenne a Filmgyártás fejlődését nem önmagában vizsá gálni. A filmgyártás a mindenkori irodalmi helyzetnek a függvénye. Forgatókönyv nélkül nincs film. ünaagától ez nem jön létre. A kiindulás mindig az Íróknál van. Ezért a filmgyártás ebből a szempontból sokkal nehezebb helyzetben van mint pl. a könyvkiadás, amely akkor is kiad könyveket, ha az irók nem irnak, mert kiadnak uj kiadásban régi könyveket, klasszikusokat vagy hasonló a helyzet a színházaknál, ahol szintén felújíthatnak régi darabokat. A film az, hol mindig ujat kell termelni. Mi még a klasszikusaink megfilmesítésénél is önállóbb munkát kell, hogy végezzünk. A mi egész munkánkat bonyolultságában ismerni kell ahhoz, hogy a problémáinkat megismerjük és azokat megszüntessük. Kik irtak nekünk filmeket: Déry Tibor, Háy Gyula, Örkény István, Palotai Boris, Máriássy Judit, Mérai Tibor, Vészi Endre stb. Azt hiszem ez a névsor önmagáért beszél. Milyen folyamat zajlott itt le? A dolog másik része, s itt az igazgató és dramaturg is hibás, hogy ez a kör a múltban is nagyon szűk és egyoldalú volt. Ez az egyoldalúság ma is megvan. Eendezőinknél, dramaturgjainknál van olyan szemlélet, hogy ilyen jellegű müvekhez nagy vállalkozó szellemmel nyúlnak hozzá, ugyan- fi foRSZAOOS LEVÉLTÁR