MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-08-12 4. öe. - 1957_VB 4/34

zett a Fővárosi Bírósághoz. Ezekben az ügyekben az összes vádlottak száma: 160;-ebből a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés miatt 88, fegyverrejtegetés miatt 4-2. gyilkosság miatt 12, rablás miatt 11, fosztogatás miatt 7 személyt állított az ügyészség a biróság elé. A biróság összesen 159 vádlottat itélt el, közülük 26-ot halálra, 14-et életfogytiglani, illetőleg 15 évet meghaladó börtönbüntetésre, 40-et 5-8 évi, 29-et 10-15 évi, 9-et 8-10 évi a többi elitéltet pedig 5 évnél rövidebb tartamú bőrtönbüntet ésre• A folyó hó 5*-án kezdték meg működésüket a Fővárosi Bíróságnak az 1957*évi 34. törvényerejű rendelet alapján szervezett népblrósági tanácsai. A Fővárosi Biróságnál a tervezett 5 népbirósági tanács közül egyelőre 3 Ítélkezik. A többi tanácsot az ügyforgalom alakulásától függően fokozatosan állítom fel* A népblrósági tanácsok eddig 2 ügyben hoztak Ítéletet, két vádlott ellen szabtak ki halálbüntetést. Az ellenforradalmi események kiváltotta eszmei zűrzavartól a birák sem voltak mentesek. Az ellenforradalmi bűncselekmények meg Ítélése terén a kezdetben mutatkozó tájékozatlanságot és bizony tal«nságot pedig csak növelte az a körülmény,hogy az ilyen ter-^ aészetü ügyeket korábban hosszú évek óta a titkos ügykezelés szabályai szerint és a főváros egész térületén egy-két érre kijelölt biró intézte. A birák nagy többségének tehát nem volt gyakorlata, és kezdetben minden irányitás is hiányzott az ellenforradalmi bűncselekmények megítélése terén. Ennek következményei különösen két típushibában jelentkeztek. Az egyik hiba a vádlott magatartásának elszigetelt, az események sorából kiszakított vizsgálata volt, ami gyakran hibásan enyhe minősítésre vezetett, Így például a biróság csupán magánlaksértésben találta bűnösnek azokat a vádlottakat, akik ÁYE-sokat kerestek a lakásukon, az ott talált marxista ideológiai könyveket, vörös zászlót az utcára hajigálták, stb. Ezekből a cselekményekből nyilvánvaló,hogy a vádlottak a proletárdiktatúra megsemmisítésére törő mozgalom tevékeny részesei voltak, a magánlaksértésnél lényegesen súlyosabb bűncselekményt szervezkedés terheli tehát őket. A másik főhiba pedig abban mutatkozott meg, hogy a biróságok kezdetben nem tudtak éles határvonalat húzni a népi demokrácia elszánt ellenségei és .azok között a jóhiszemű dolgozók között, akik csupán a népi demokratikus kormányzás terén elkövetett hibák kijavítására törekedtek és ennek során, sodródtak bele valamilyen bűncselekménybe. Ennek a zavarnak a sorén kezdetben létrejött a Fővárosi Biróság részéről olyan téves döntés is, amely szerint a vádlottakat nem lehetett ellenforradalmárnak tekinteni,mert azok becsületes munkásparaszt szülők gyermekei. A helyes bírói gyakorlat kialakításához a Legfelsőbb Bíróság mutatott irányt elsősorban elvi jelentőségű határozataival és kollégiumi állásfoglalásaival. Jelentősen hozzájárult a nézetek és vélemények tisztázásához az 1957.március 1-én tartott birói értekezlet is, amelyen az igazságügyminiszter elvtárs felszólalásában részletesen foglalkozott az ellenforradalmi események helyes értékelésével. Végül, de nem utolsósorban hathatós segítséget nyújt az Ítélkezésben a MSZMP konferenciájának június 350-i határozata, amely világosan tartalmazza bűntetőpolitikánk irányelveit. A határozat vonatV