MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/316

A munkavállalási korúak csökkenő hányada - jelenleg mintegy 5%-a - tartozik a nem tanuló eltartottak közé. Döntő többségük - kor, szakképzettség, családi kötöttség, valamint egészségi állapot miatt - nem vonható be a társadalmilag szervezett termelésbe. A népgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatottak száma négy év alatt 134 ezer fővel csökkent, az 1981. évi 4 millió 834 ezerről 4 millió 700 ezerre, a magánszektorban ugyanakkor 40 ezer fővel nőtt a keresők száma. Az iparban 7%-kal, az építőiparban 11%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. A vállalati gazdasági munkaközösségek megalakulása az utóbbi időszakban mérsékelte a létszámcsökkenést. A mezőgazdaságban és a szállításban lényegében nem változott, a nem anyagi ágakban viszont 8%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. A munkaerő kereslete és kínálata közötti összhang elősegítésére szolgáltató jelleggel munkaközvetítő irodák alakultak. A szervezett munkaerő-átcsoportosítások támogatására, szakmai átképzés céljára központi eszközök vehetők igénybe. Az intézkedések ellenére a munkaerő-átcsoportosítás még csekély mértékű, a vállalatok nem érdekeltek eléggé a munkaerő felszabadításában. A kevésbé hatékony munkahelyek megszüntetésében az előrehaladás továbbra sem kielégítő. A munkaerőmozgást 1980 óta az élénkülés és a mérséklődés váltakozása jellemzi. (Az évi munkahely-változtatások száma 700 ezer körül alakul.) A munkahely-változtatásokat továbbra is döntő arányban a munkavállalók kezdeményezték. A gazdasági szervezetek A vállalati szervezeti rendszer változásai arra irányultak, hogy előmozdítsák a gazdálkodó egységek versenyképességének növelését, segítsék a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodást, erősítsék a dolgozók és a kollektívák érdekeltségét tevékenységük eredményességében. E célok érdekében 1980 és 1984 között több tröszt és nagyvállalat esetében került sor szervezeti módosításra, a tagvállalatok teljes vagy részleges önállósítására, esetenként összevonására. Az önállósult vállalatok gazdasági eredményei néhány kivételtől eltekintve javultak. Bővültek a vállalatok közötti együttműködések (társulások, közös vállalkozások), növekedett az önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok köre. Az elmúlt években új szervezeti formák, leányvállalatok, kisvállalatok, kisszövetkezetek jöttek létre. 1984 végén 285 kisvállalat, 365 kisszövetkezet, 2300 ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport működött az országban, mintegy 120 ezer foglalkoztatottal, illetve taggal. 1982-től gyorsan növekedett a vállalati gazdasági munkaközösségek száma, 1984 végén több mint 17 ezer vgmk működött, csaknem 200 ezer taggal. A magánszemélyek által alapított mintegy 7300 gazdasági munkaközösségben 39 ezer fő dolgozott. A különböző kisvállalkozási formák hozzájárultak a szükségletek jobb kielégítéséhez. A kisiparosok száma 1980 óta 35-36 ezer fővel nőtt és 1984 végén 139 ezer fő volt. A kisiparosok egyharmada a munkaviszony mellett, további 11%-uk pedig nyugdíjasként rendelkezik iparengedéllyel. A kisiparosok döntő többsége szolgáltató tevékenységet végez. Az energiagazdálkodás, az alapanyagés nyersanyagellátás A népgazdaság energia- és anyagellátása - a nehezebb feltételek ellenére, kisebb zavaroktól eltekintve - alapvetően kiegyensúlyozott volt. A felhasznált energiahordozók megoszlása (%) Szénféleségek Kőolaj és kőolajtermék 28,8 37,4 26,8 33,8 Földgáz Egyéb energiahordozók az import aránya 1980 1984 34 Z/G