MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/317

A népgazdaság anyagi ágaiban a fajlagos energiafelhasználás az utóbbi négy évben 13%-kal csökkent, a legnagyobb mértékben a mezőgazdaságban (25%) mérséklődött, ahol egyre szélesebb körben alkalmazták az energiatakarékos talajművelést és terménytárolást. Az iparban előtérbe került az energiaracionalizálást segítő gyártmányfejlesztés, az épített lakások hőszigetelése javult. A közlekedésben folytatódott a vasút villamosítása, a benzinüzemű tehergépkocsik egy részét dízelüzeműre alakították át. A népgazdaság az 1981-1983. években nem a középtávú tervben előirányzott növekvő, hanem csökkenő energiafelhasználással fejlődött. A lakosság energiafelhasználása kismértékben nőtt. 1984-ben a népgazdaság energiafelhasználása - a gazdaság élénkülése, a kedvezőtlen időjárás, valamint a megnőtt lakossági és kommunális igények következtében - 3,9%-kal emelkedett (a fajlagos energiafelhasználás is 1,5%-kal). A NÉPGAZDASÁG ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA Közvetlen Fajlagos Bruttó ener- enerter- giafel- giafelmelés hasz- használás nálás (az 1984. évi az 1980. évi %-ában) nyagi ágak hhríl 109,7 95,7 87,2 Ipar 109,2 98,4 90,1 Építőipar 93,6 81,3 86,9 Mezőgazdaság 119,7 91,5 76,4 Szállítás, hírközlés 105,5 88,3 83,7 akosság, kommunális és egyéb — 109,2 — sszesen 111,2 100,8 90,6 Az energiafelhasználás szerkezete módosult. Csökkent a kőolaj és kőolajtermékek, nőtt a földgáz szerepe. A Paksi Atomerőmű (I. és II. blokkjának) üzembe helyezésével megkezdődött az atomenergia hasznosítása a népgazdaságban. A szükségletek kielégítésében a hazai energiaforrások aránya emelkedett (1980ban a szükségletek 48%-át, 1984-ben 51%-át fedezték). A termelés egységnyi mennyiségéhez felhasznált Az ENERGIAHORDOZÓ-FORRÁSOK SZERKEZETE (%) 1975 1980 1984 Szén 36,3 28,8 26,8 Kőolaj, kőolajtermékek 39,1 37,4 33,8 Földgáz 18,6 26,2 27,1 Atomenergia — — 2,9 Importált villamos energia 4,5 6,5 8,2 Egyéb (pl. tűzifa, vízierőművi villamos energia) 1,5 1,1 1,2 Termelés és import összesen 100,0 100,0 100,0 anyagráfordítás (az összehasonlító áron mért anyaghányad) az utóbbi években az ipari ágazatok többségében évi átlagban 1 százalékponttal csökkent. A négy év alatt az ipar egészének anyagigényessége 73,5%-ról 71,3%-ra, tehát 2,2 százalékponttal mérséklődött. Ezen belül a legjelentősebb szerepet a feldolgozóipar játszotta (5 százalékpont), a kohászaté az ipari átlagnál jobban csökkent, a kitermelőipar pedig növelte anyagigényességét. Az anyagtakarékos technológiák alkalmazási köre bővült. A hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása a korábbinál erőteljesebb. Az egészében kielégítő anyagellátáshoz hozzájárult, hogy a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok termelése és az ipar anyag- és félkésztermék-kibocsátása nőtt. Az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatala 1984-ben 2%-kal több volt az 1980. évinél. Az ipar Az ipari termelés 1980-1984 között (a kisszervezetek termelésével együtt) 10,3%-kal, évi átlagban mintegy 2,5%-kal nőtt. A növekedés 1984-ben meggyorsult. A nemzeti jövedelem 46%-át az ipar állította elő. A termelés 91,7%-át az állami ipar, 5,6%-át a szövetkezeti ipar, 1,4%-át a magánkisipar, 1,3%-át a kisvállalatok, kisszövetkezetek, vállalati és magán gmk-k adják. Az utóbbi években a szövetkezeti és a kisipar az átlagosnál gyorsabban bővítette termelését, amelynek aránya az összes termelésben valamelyest emelkedett. Tovább nőtt az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység, amelynek értéke meghaladta a 120 milliárd forintot, az összes ipari termelés egytizedét. 35 Z/l-