MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/312

y A gazdasági építőmunka 1. A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK FONTOSABB JELLEMZŐI A népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok - a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is - a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A gazdasági növekedés és az egyensúly A nemzeti jövedelem termelése az előző évhez viszonyítva 1981-ben 2,5%-kal, 1982-ben 2,6%-kal, 1983ban 0,3%-kal, 1984-ben közel 3%-kal, az utóbbi négy évben együtt 8,5%-kal nőtt. A gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb a középtávú tervben meghatározottnál, de eléri, illetőleg meghaladja az éves tervek előirányzatait. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1980 és 1984 között valamivel több mint 3%-kal csökkent. A mérséklődés a felhalmozást érintette. A fogyasztás az utóbbi négy évben 5-6%-kal nőtt. A felhalmozáson belül a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás egyaránt mérséklődött. A nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős mértékű egyensúlyhiány megszűnt. A külkereskedelmi mérleg az utóbbi három évben kiviteli többletet mutat. 1980ban 16 milliárd forint behozatali többlet, ezzel szemben 1984-ben 31 milliárd forint kiviteli többlet volt. A konvertibilis devizában elszámolt külkereskedelmi áruforgalomban az 1980. évi 15 millió dollár passzívum 1984-ben 721 millió dollár aktívumra változott. (A közvetlen áruforgalomban 1980-ban 155 millió dollár hiány, 1984-ben 603 millió dollár többlet keletkekezett.) Az eladósodás megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségének pontosan eleget tett. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javult. Az egyensúly javításának forrása a nemzeti jövedelem termelésének növekedése mellett a belföldi felhasználás mérséklése volt. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS A KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY ALAKULÁSA Kiviteli (+) Nemzeti Belföldi behozatali jövedelem felhasználás (-) többlet (1980 = 100) (milliárd forint) 1980 100,0 100,0 -15,6 1981 102,5 100,7 - 8,2 1982 105,2 99,6 + 6,8 1983 105,5 96,9 + 17,1 1984 108,5 96,6 + 30,7 A belföldi egyensúlyi viszonyok egyes területeken - a beruházási javak és a munkaerő piacán - kedvezően alakultak, de nem javult a fogyasztói, valamint az építési piac egyensúlya, és egyes területeken átmeneti zavarok jelentkeztek a termelők közötti kooperációs kapcsolatokban is. Fokozódott a takarékosság, mérséklődtek a társadalom, a gazdaság irányításának, működésének költségei. Csökkent a költségvetés hiánya. A beruházások A szocialista szervek beruházási célokra az 1981— 1984. években 744 milliárd forintot fordítottak. A beruházások volumene évről évre csökkent, 1984-ben mintegy 19%-kal elmaradt az 1980. évitől. A lakossági beruházások növekedtek és az 1981-1984. években 135 milliárd forintot tettek ki, amelynek döntő hányadát lakásépítésre használták fel. A nemzeti jövedelemből a beruházásokra fordított összeg jelentős mértékű csökkenését csak részben ellensúlyozta az amortizáció növekedése. A beruházási ráfordítások összességükben tehát kisebb mértékben 30 ZAl