MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/313
mérséklődtek, de arányuk a hozzáadott értékhez (nettó nemzeti termelés és amortizáció) viszonyítva az elmúlt négy évben folyamatosan és nagymértékben csökkent. A BERUHÁZÁSOK NAGYSÁGA ÉS A BERUHÁZÁSI RÁTA A nemzeti jövedelem és a belföldi felhasználás alakulása Beruházás Népgazdasági a bruttó beruházások hazai termék összehasonlító °/ 0-ában árakon °/ 0-ában (folyó áron (1980 = 100) számítva) 1980 100,0 28,8 1981 94,9 26,5 1982 92,8 25,2 1983 90,3 24,5 1984 86,4 23,1 A beruházási vásárlóerő rendszeresen meghaladta a gazdasági egyensúly követelményeiből adódó - az ötéves tervben eredetileg is tervezett - csökkenő lehetőségeket, ezért annak folyamatos korlátozására volt szükség. Erre sok esetben az elindított anyagi-műszaki folyamatokhoz képest késve, részben utólagos elvonásokkal, illetve a beruházások terheinek növelésével került sor. A fejlesztési forrásokat - főként az utóbbi két évben - nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezésére fordították. A befejezetlen beruházások állománya 1983-ban és 1984-ben mérséklődött, de meghaladta az éves beruházási ráfordításokat. A nagyobb értékű befejezett beruházások megvalósítási ideje közel fél évvel rövidebb, mint 1981-ben volt. A SZOCIALISTA SZERVEK BERUHÁZÁSAI (milliárd Ft, folyó áron) Összes Üzembe helyezett beruházás Befejezetlen beruházások beruházás Üzembe helyezett beruházás állománya az év végén 1980 189,7 177,7 193,6 1981 182,8 170,0 198,2 1982 185,7 166,7 214,4 1983 187,9 187,8 204,7 1984 187,8 187,2 197,0 800 750 (milliárd Ft, folyó áron) 1980 1981 1982 1983 1984 700 650 600 nemzeti jövedelem ebből belföldi felhasználás A beruházások mérséklődése az állami döntési körben és különösen a tanácsi beruházások körében volt erőteljesebb. A vállalati beruházások aránya nőtt. Ebben szerepe van annak is, hogy vállalati döntési körbe kerültek át olyan beruházások, amelyek korábban az állami beruházások csoportjába tartoztak. A vállalatok, szövetkezetek beruházási célú kifizetéseinek egyre nagyobb része saját forrásból megvalósuló fejlesztéseket finanszírozott. (Ezek összege az utóbbi négy évben 14%-kal nőtt.) A költségvetési juttatásból és a kölcsönforrásból finanszírozott vállalati beruházások zömmel az exportbővítő fejlesztési célokhoz, illetőleg a kormányprogramokhoz kapcsolódtak. A beruházások anyagi-műszaki összetétele (építésgép arány) a szocialista szektorban érdemben nem változott. Figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban az építésigényes lakásberuházások növekvő hányada lakossági beruházás, az anyagi-műszaki összetétel változatlansága kedvezőtlen tendenciát takar. A kisebb költséggel járó, gyorsan megtérülő fejlesztések, a gépcserék ma még a szükségesnél kisebb szerepet játsza31 5/Z
