MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/308

3. AZ ELNÖKI TANÁCS Az Elnöki Tanács folyamatosan ellátta alkotmányos feladatait. 152 törvényerejű rendeletével eredményesen segítette az állami élet demokratizmusának fejlődését, a gazdaságirányítás hatékonyságának fokozását, az állampolgári jogok szélesítését, hazánk nemzetközi kapcsolatainak bővítését és fejlesztését. Az állami élet és az államigazgatás fejlesztése szem­pontjából fontos új jogszabályok az államigazga­tási eljárás általános szabályairól szóló törvény hatály­ba lépéséről, valamint az egyes állami szervek szerve­zetének korszerűsítéséről, a tanácsi hatáskörök rende­zéséről szóló törvényerejű rendeletek. A gazdasági élet irányítását és működését segítették a gazdasági munka­közösségekről, a kötvényekről és a szövetkezetek mű­ködéséről szóló törvényerejű rendeletek, valamint a kisiparról, az állami vállalatokról, a mezőgazdasági 4. A MINISZTERTANÁCS A Minisztertanács tevékenységét az országgyűlés által elfogadott program szerint végezte. Ennek keretében 423 rendeletet és határozatot hozott és számos javas­latot tett törvények és törvényerejű rendeletek meg­alkotására. A Minisztertanács aktív, sokoldalú kül­politikai tevékenységet folytatott. Eredményesen és kezdeményezőén vett részt a KGST munkájában. Széleskörűen foglalkozott a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának fejlesztésével, az állami fegyelem további szilárdításával. Rendeletei és határo­zatai közül különösen fontosak azok, amelyek a gaz­daságirányítási rendszer továbbfejlesztését szolgálták, a szabályozórendszer és a szervezeti rendszer kor­szerűsítésével, a gazdálkodási feltételek módosításával foglalkoztak. Határozatban szabályozta a vállalati irányító munka és szervezeti rendszer fejlesztésének feladatait, a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseit. Rendeleteket alkotott a leányvállalatok alapításának és működésének kérdéséről, az állami vállalatok felügyelő bizottságairól, a gazdasági munkaközösségek létesíté­séről és működéséről, az ipari és szolgáltató egységek bérbeadásáról és szerződéses üzemeltetéséről, a beruhá­zások rendjéről, a piacfelügyeletről, az árszabályozás­ról, a pénzforgalomról és a bankhitelről, a jövedelem­szabályozásról. Szabályozta a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét, a termelőszövetkezetek kölcsönös 26 rendeltetésű földek védelméről és a találmányok sza­badalmi oltalmáról rendelkező törvénymódosítások. A lakosság széles körét érintő törvényerejű rendeletek voltak a társadalombiztosításról, az anyakönyvekről, a házassági eljárásról és névviselésről, a külföldre uta­zásról és az útlevelekről, az egyesületekről szóló tör­vény, valamint a Munka Törvénykönyve módosításá­ra vonatkozó jogszabályok. Az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rende­letek közül 66 nemzetközi megállapodásainkkal függ össze. A nemzetközi szerződések ezáltal belső jog­rendszerünk részévé váltak, így például a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának, valamint a nőkkel szem­beni megkülönböztetés minden formájának felszámo­lásáról elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló tör­vényerejű rendeletek. támogatási alapját, a szövetkezetek leányvállalat-ala­pítási jogát, a kisszövetkezetek, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok működését. Számos intézkedést tett a dolgozók életkörülményei­nek javítására. Programokat fogadott el a lakásgazdál­kodás, az egészségügyi és szociális ellátás, továbbá az oktatás továbbfejlesztéséről, határozatot hozott a népesedéspolitikai feladatokról. A társadalompolitikai célok szolgálatában egyebek mellett felemelte egyes nyugellátások összegét, módosította a gyermekgondo­zási segélyre, valamint a családi pótlékra vonatkozó szabályokat. A Minisztertanács korszerűsítette a központi állam­igazgatási szervek rendszerét és irányítását. Többek között egyes minisztériumok megszüntetésével, illető­leg átszervezésével párhuzamosan szabályozta az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a Magyar Posta fel­adatait, újból meghatározta a művelődési miniszter, az Állami Tervbizottság és a Gazdasági Bizottság hatás­körét. Csökkentette a központi szervek mellett műkö­dő bizottságok számát, továbbá gondoskodott a mun­kavédelem és a társadalombiztosítás állami irányítása új szervezeti rendszerének kialakításáról. A Minisztertanács rendszeresen beszámoltatja a Fő­városi Tanács, illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságát munkájukról. ^o£

Next

/
Oldalképek
Tartalom