MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/309

5. A TANÁCSOK A tanácsok összességben rendeltetésüknek megfelelően működnek. A tanácstestületek tervszerű munkát végeznek, a törvényben megszabott gyakorisággal tartják üléseiket. A tanácstagok nagy többsége felelősségteljesen törekszik eleget tenni kötelezettségeinek. A tanácstagi beszámolókon és az évente minden községben megrendezett falugyűléseken mintegy 1 millió állampolgár vesz részt. A tanácsok egyre inkább területük önálló és felelős gazdáivá váltak. Irányításuk és felügyeletük alatt működik -az összes alsó fokú oktatási intézmény, a középfokú oktatási intézmények 96, a kórházi ágyak 80, a bölcsődei helyek 86, az óvodai helyek 93, a szociális létesítmények 94%-a, a művelődési házak és otthonok zöme. Az intézményeikben foglalkoztatottak száma meghaladja a félmilliót. A hatáskörök további decentralizációja következtében, néhány sajátos esettől eltekintve, az állampolgárok valamennyi ügyüket a helyi tanácsnál intézhetik. Folytatódott a tanácsi ügyintézés szervezeti, technikai és eljárási korszerűsítése. Ennek eredményeként a korábbi évi 2 millióhoz képest mintegy félmillióval kevesebb határozatot adtak ki. Az ügyfelek mindössze a határozatok 2%-át fellebbezik meg. A tanácsok száma összesen 1527. A 2955 községi települést 703 közös tanács és 674 önálló tanács fogja át. A helyi párt- és állami irányítás továbbfejlesztése keretében 1984. január 1-ével megszűntek a járási pártbizottságok és a járási hivatalok. 139 város környéki körzet jött létre, s ezzel teljes körűvé vált az egymással szoros kapcsolatban levő városok és községek igazgatási kapcsolata is. A községi tanácsok megyei irányításában 105 városi és 34 városi jogú nagyközségi tanács működik közre. Ez utóbbiakon kívül további 32 nagyközségi tanács is közvetlenül a megyei tanácsokhoz tartozik. Az apparátus létszáma több mint ezer fővel csökkent. 6. A NÉPI ELLENŐRZÉS Az országban működő népi ellenőrzési bizottságok száma 146-ra nőtt. A népi ellenőrök száma több mint 35 ezer fő. Évi átlagban 2400 vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzések számának mérséklődése is hozzájárult a munka színvonalának emeléséhez. A központi és a területi szervekhez növekvő számú beadvány érkezik. A közérdekű bejelentések és panaszok száma évi átlagban eléri a 8 ezret. A népi ellenőrzés vizsgálta - többek között - az üzemi demokrácia fejlesztése, az általános iskolai oktatás feltételeinek javítása, a Balaton infrastrukturális ellátása, a lakossági ügyintézés, az energiagazdálkodás és a racionális anyagfelhasználás, az export-fővállalkozás helyzetét. Az ellenőrzéseket követően a népi ellenőrzési bizottságok évente közel 10 ezer esetben fordultak felhívással a vizsgált és a felügyeletet ellátó szervekhez. Ezek túlnyomó része a törvényes állapot helyreállítására irányult, illetve fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntető eljárást, esetenként pedig gazdasági bírságot is kezdeményeztek. 7. A FEGYVERES ERŐK ES TESTÜLETEK A Magyar Néphadsereg Hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően, a Varsói Szerződés országaiéval összhangban fejlődött. A néphadsereg politikai, erkölcsi állapota biztos alapot jelentett a feladatok teljesítéséhez. A fegyelmi helyzetben alapvetően a pozitív tendenciák érvényesültek. A csapatok életét a rend és szervezettség jellemezte. Fejlődött a tisztek, tiszthelyettesek felkészültsége. Bevezették a 18 hónapos katonai szolgálati időt. A kiképzés intenzívebbé vált, emelkedett a csapatok felkészítésének színvonala. Magasfokú a harckészültség. Befejeződött a mozgósítási rendszer korszerűsítése. Fejlődött a polgári védelem. Erősödtek a kapcsolatok a testvéri hadseregekkel, még szorosabbá vált a fegyverbarátság a szovjet hadsereggel. A néphadsereg parancsnokságai, törzsei és csapatai eredményesen vettek részt a Varsói Szerződés keretében itthon és külföldön megrendezett mintegy 35 hadműveleti-harcászati jellegű vezetési és csapatgyakorla27 so$