MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/264

amelyek helytelen megvilágításba helyezik a születések alacsony számát, az alkoholizmust és más tényleges társadalmi gondjainkat. Vannak, akik a nemzet tragédiájáról, végpusztulásáról beszélnek akkor, amikor történelmében először a magyar nép szabadon él, és a társadalmi, gazdasági, kulturális élet minden területén számottevő fejlődés ment és megy végbe. A párt cselekvési egységének minősége a határozatok végrehajtásában, a párttagok aktivitásában, a pártmegbízatások teljesítésében jut kifejezésre. Voltak párttagok, akik e követelményeknek nem tettek eleget. A határozatok végrehajtásának elmulasztása, a pártmegbízatások elhanyagolása miatt több mint kétezer párttag részesült pártbüntetésben. Az előző beszámolási időszakhoz képest e téren a felelősségre vonás növekedést mutat, de okkal feltételezhető, hogy ez a szám nem tükrözi a valóságos helyzetet. A határozatok végrehajtásában érzékelhető lazulás van, ami ellen az eddiginél következetesebben kell fellépni. A párthatározatok elfogadásában általában minden szinten nagyobb az egyetértés, az egység, mint a végrehajtásban. Ennek több oka van. Összefügg azzal, hogy egyes párttagokat személy szerint hogyan érint, illetve mennyire ismerik fel és értik meg az adott határozat célját. Ezért is fontos a párttagság tájékoztatása, meggyőzése, a határozatok, állásfoglalások megértetése, elfogadtatása, a végrehajtás állandó segítése és ellenőrzése. Néha az is zavart okozott, hogy a határozatok megvalósítását célzó intézkedések eltértek a határozat szellemétől és céljától. A párttagok igénylik a párthatározatok és az állami rendeletek következetes végrehajtását. Azt tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egységnek kell tekinteni és ezek mindenkire egyformán érvényesek. Hiányolják a kötelességmulasztások számonkérését. Gyakran a párt határozatainak végrehajtásában, az állami rendeletek megtartásában tapasztalható lazaságok váltják ki, hogy egyes párttagok bizonyos kérdésekben adminisztratív intézkedéseket sürgetnek, mert elégtelennek tartják a politikai munka eszközeit. Mások viszont tagadják az adminisztratív intézkedések szükségességét akkor is, ha indokoltak. A tudatos, meggyőződésen alapuló pártfegyelem megköveteli a demokratikus centralizmus helyes értelmezését és alkalmazását. E tekintetben esetenként hibás szemlélet és gyakorlat tapasztalható. Egyesek a demokráciát felelősséggel nem járó, végtelen, parttalan vitatkozásnak és a korlátozás nélküli cselekvés lehetőségének tekintik. A centralizmust viszont kizárólag felsőbb akaratként értelmezik, elválasztva a demokráciától. Ez arra mutat, hogy némelyek nem látják: a demokratikus centralizmusban az össztársadalmi célokkal és érdekekkel együtt a helyi szükségletek és törekvések is kellőképpen kifejeződhetnek. Mások nehezen egyeztetik össze személyes érdekeiket a közösségével. A demokratikus centralizmus elvének gyakorlati torzulása abban is megmutatkozik, hogy az illetékes szervek egyes esetekben elodázzák, megkerülik az intézkedéseket. A párt a politika alakításában és végrehajtásában nem nélkülözheti a határozatokat, a döntéseket megelőző pártszerű vitát, a párttag8 ZGk