MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/188

I. 1. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A párttagság véleménye a nemzetközi helyzet és külpolitikánk megítélésében volt a legegysé­gesebb. Egyetértettek a helyzet értékelésével, helyeselték külpolitikánk céljait. Kifejezték ag­godalmukat a fegyverkezési verseny fokozódása miatt, ugyanakkor bíznak a béke megőrzésében, a tárgyalások sikerében, a háború elkerülhetősé­gében. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a szocialista országok helyzetének elemzése nem elég mély, az Irányelvek értékelésénél ellentmondásosabb. A KGST az erőfeszítések ellenére még mindig nem elég hatékony eszköze a szocialista országok együttműködésének. A tőkés világ viszonyait az is jellemzi, hogy a vezető tőkésországok között erősödött az együtt­működés, az egyes tőkésállamokban az általános válság közepette is megújuló képességet lehet ta­pasztalni. A Budapesti Pártértekezlet a Ma­gyar Népköztársaság külpolitikáját nyíltnak, elv­szerűnek, következetesnek, realitáson alapulónak, nemzeti és nemzetközi érdekeinkkel összhangban állónak tartja. Egyetért a külpolitika jövőbeni cél­jaival. Fontosnak tartja, hogy szövetségeseinkkel együttműködve, velük egyeztetve, lehetőségeinket fel­használva segítsük a nemzetközi feszültségek csök­kentését, a békés egymás mellett élést. Helyesli, hogy a testvéri szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítjük barátságunkat és az élet minden területén fokozzuk együttműködésünket. Támogatja, hogy a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján továbbra is együttműködjünk. 2. Társadalmi és politikai viszonyok Társadalmi, politikai rendszerünk megfelelően állta az elmúlt időszak megújuló teherpróbáit. Ez bizonyítja, hogy társadalmi rendünk alapjai szilár­dak. A budapesti kommunisták egyetértettek az Irányelveknek társadalmi, politikai rendszerünkre, a szocialista nemzeti egységre vonatkozó megálla­pításaival, kifejezték társadalmi és politikai viszo­nyaink fejlesztésének szükségességét. A szocialista tulajdon kérdése nagy figyelmet ka­pott a vitákban. Egyetértettek azzal, hogy az irány­elvek a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek jobb kihasználását tűzte ki célul. Ugyanakkor helyeselték, hogy elismerjük és védjük a munkával, törvényes úton szerzett szemé­lyi tulajdont is. Igényelték a jövedelmek szigorúbb ellenőrzését és igazságosabb adóztatását, valamint az új tulajdonformák (GMK, PJT) működésének és hatásának tudományos elemzését. A párttagság egyetértett azzal, hogy a társadalom alapvető osztályai és rétegei közeledési folyamata előre haladt, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az egyes osztályokon és rétegeken belül differenciálódás is végbe ment. Ez utóbbit is helyesnek tartják meg­jeleníteni. /88 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom