MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/189

A munkásosztály társadalmunkban betöltött vezető szerepéről szóló értékeléssel egyetértettek, ennek erősítését a jövőben is fontosnak tartják. A munkások körében sokan szóvátették, hogy a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését a gyakorlatban nem eléggé érzékelik. Hangsúlyozták, hogy fokozni kell a nagyüzemi munkásság megbe­csülését. Szóltak a munkások utánpótlásának prob­lémáiról, nehézségeiről. Társadalmi és politikai viszonyaink megítélésé­nél a vitában hangsúlyosan szerepelt az értelmiség helye, szerepe, társadalmi-anyagi megbecsülése, tu­dásának felhasználása. Helyeselték, hogy a jövőben növelni kívánjuk az értelmiség anyagi, társadalmi megbecsülését, elősegítjük alkotókészsége széle­sebb kibontakoztatását, közéleti aktivitása foko­zását. A nehezebb gazdasági helyzet — az elhangzott vélemények szerint — a nőkre az átlagosnál na­gyobb terheket hárított. A dolgozó nők életkörül­ményei nehezebbé váltak, a korábbinál több ház­tartási munkát kénytelenek vállalni. Élesen fogal­mazták meg, hogy az áremelések ellentétesek a KB nőpolitikái határozatával. Mindezek ellenére a nők aktivitása és közéleti tevékenysége növekedett. A vitában nagyon sokan szóltak a fiatalokról. A vélemények szenvedélyesek, támogatóak, féltőek és elmarasztalóak voltak. Egyetértés volt abban, hogy a fiatalok nagy többsége becsületesen teljesíti kötelezettségeit. Kritikai észrevételként hangzott el, hogy a nevelésük nem kielégítő, körükben az utóbbi időben felerősödtek nem kívánatos jelensé­gek (közélettől való elfordulás, közömbösség, paci­fizmus, túlzott türelmetlenség, anyagiasság, bűnö­zés). Sokan hiányolták, hogy az Irányelvekben nincs szó a gyermek korosztály helyzetének megíté­léséről. Az idősebb nemzedékről szóló elismerő szavakat, tapasztalataik hasznosítását és a közéletbe való bevonásukat helyeslés fogadta. Nemzetiségi politikánkkal a párttagság egyetér­tett. Sokan helyeselték, hogy a szocialista országok­ban élő magyar nemzetiségiek természetes igényé­nek tartjuk anyanyelvük és nemzeti kultúrájuk ápo­lását. Néhányan hiányolták, hogy a világban élő magyarok és az óhaza közötti viszonyról nem esik szó. Helyeselték a népesedés fontos nemzeti ügyként való kezelését és az egészségi állapotot károsító je­lenségek visszaszorítását. Külön is ráirányították a figyelmet az egészségromboló szokások terjedé­sére. A család szerepének hangsúlyozását fontosnak, időszerűnek tartották. Felemlítették a válások igen magas arányát. Sokan javasolták, hogy a gyerme­kek nevelésében a családnak tulajdonítsunk elsőd­leges, oszthatatlan szerepet. A párttag szülők le­gyenek példamutatóak a gyerekekkel való törődés­ben, a politikai, erkölcsi értékek átadásában. Az államélet, államigazgatás fejlesztésével egyet­értettek. Szükségesnek tartják, hogy az államigaz­gatási szervek, a tanácsok munkájának korszerű­sítése, a felesleges adminisztráció csökkentése a gyakorlatban is érzékelhető legyen. Az önállóság, a felelősség növeléséhez biztosítani kell a további hatásköröket és a nagyobb anyagi eszközöket. Min­den területen fokozni kell a társadalmi ellenőrzést." Széles körben helyeselték a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztését. Javasolták, hogy érdemi tá­jékoztatással segítsék elő a döntések előkészítésé­ben való tényleges részvételt. Egyetértettek a köz­érdek elsőbbségének hangsúlyozásával, a közélet tisztaságának megóvásával, az állampolgári fegye­lem erősítésével. Egyöntetű igényként vetették fel a rendszeres ellenőrzést, a szigorúbb felelősségre­vonást, a nagyobb nyilvánosságot és az ezekhez szükséges feltételek biztosítását. Indokoltnak tart­ják a társadalmi, közéleti munka nagyobb megbe­csülését. A Budapesti Pártértekezlet egyet­ért azzal a megállapítással, hogy társadalmi és poli­tikai rendszerünk szilárd, az alapvető célok tekinte­tében érvényesül a nemzeti egység. Helyesli és szük­ségesnek tartja a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét, előnyeinek jobb kihasználását. Javasolja a társadalmi osztályok és rétegek viszo­nyában bekövetkezett változások mélyebb elemzését. Egyetért a munkásosztály társadalomban betöl­tött vezető szerepével, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy tovább növekedjen politikai súlya, foko­zódjon társadalmi megbecsülése, kapjon az eddigiek­nél nagyobb figyelmet a nagyüzemi munkásság és a szakmunkás réteg. Elfogadja, hogy az értelmiség társadalmunkban egyre fontosabb szerepet tölt be. Helyesli társadalmi, anyagi megbecsülésének növelését, alkotókészségé­nek, közéleti aktivitásának szélesebb körű kibonta­koztatását. Szükségesnek tartja, hogy a társadalmi, gazdasági lehetőségekkel összhangban könnyítsük a nők hely­zetét. Az ifjúság szocialista nevelését az egész társadalom feladatának tekinti, ugyanakkor szükségesnek tartja /SZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom