MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/22
munkánk gyengeségei miatt helyenként gyengült a párttagság eszmei egysége, lazult a politikai fegyelem, bátortalanodott a kiállás a párt eszméi és politikája mellett. A Budapesti Pártbizottság ezért növekvő figyelemmel elemezte egyes társadalmi rétegek eszmei, politikai arculatát (pl. egyetemi, főiskolai hallgatók, művészek, ifjúság) s megjelölte az ebből adódó feladatokat; időről időre meghatározta az adott időszak politikai teendőihez kötődő tudatformálás súlypontjait. Jelentősen fejlesztette az agitációt és propagandát támogató kiadói tevékenységet. A pártszervezetek többségének ideológiai nevelő munkája tudatosabbá vált, a tájékoztatás, az agitáció és a propaganda rétegorientáltabb és differenciáltabb lett. Az elmúlt évek számos kezdeményezésének köszönhetően Budapesten a követelményeket és igényeket követve rugalmasan változott a tudatformáló munka rendszere, korszerűsödött az irányítás, a szervezés. Tovább differenciálódtak a munka tartalma, formái, módszerei. Bár van előrelépés, a párt ideológiai, politikai nevelő munkája személyi, anyagi, tárgyi, technikai feltételeinek alakulása a fővárosban nem tudta követni a párthatározatokban támasztott igények növekedését. Az elmúlt időszakban tartalmasabbá, szervezettebbé vált a budapesti pártszervek és -szervezetek, az állami, társadalmi és tömegszervezetek tájékoztató munkája. Jó értelemben változott a tájékoztatással kapcsolatos szemlélet, az érintettek a gyors és széles körű tájékoztatást mindinkább a politizálás részének, a szocialista demokrácia elengedhetetlen feltételének, a párt és a tömegek közötti kapcsolat nélkülözhetetlen elemének tekintik. A politikai információk gyűjtése, rendszerezése és •hasznosítása a pártszervek és -szervezetek munkájának szerves része, kapcsolata a pártmunka más területeivel az elmúlt években erősödött. Gazdagodott, illetve szervezettebb lett a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak a fővároshoz kapcsolódó munkája. Jól szolgálta a párt politikáját az Esti Hírlap, nélkülözhetetlen funkciót töltöttek be az üzemi lapok. Új lehetőségeket jelent az elsősorban lakótelepeken megvalósuló kábeltelevíziós rendszer, valamint a rádió és a televízió induló budapesti műsora. A fejlődés ellenére a tájékoztatás nem mindig felelt meg a megnövekedett igényeknek,' ~a nagyobb érdeklődésnek. A gyors, szokatlan intenzitású változásokat, politikai lépéseket gyakran nem volt képes követni, szükségességüket megértetni. A tájékoztatás még nem veszi kellően figyelembe az emberek megnövekedett műveltségét, a lakosság önálló tájékozódóképességét. Gyakori az ismétlés, sok a már ismert információ. A tájékoztatás gyakran nem azokra a kérdésekre irányul, amelyekre az emberek választ várnak. Az elmúlt években korszerűsítettük az agitáció tartalmát és szervezését. Sikeresek voltak az évfordulós megemlékezések, a tömegdemonstrációk. Elterjedt a pártnapok kiscsoportos formája és eredményesek voltak a rétegpártnapok. Jól bevált az agitátorok felkészítésére a Budapesti Agitátorok Fóruma. Visszaesés tapasztalható viszont — elsősorban szemléleti okokból — a politikai vitakörök működésében. A pártszervek, pártszervezetek jelentős része gyakran késve, magyarázkodva reagált az új jelenségekre. Előfordult, hogy nem volt meggyőző az érvelésük. A viták gyakran öncélúak voltak, nem szolgálták kellően a helyi feladatok megoldását. A propaganda területén megfelelő döntések születtek a szervezeti keretek és módszerek korszerűsítésére. A káderképzésben ezek végrehajtása gyorsabban halad, s több eredményt hozott, de a pártszervezetek tömegpropaganda tevékenységében lényegi változást még nem sikerült elérni. Vannak pártszervezetek, amelyek — gazdaságszervező teendőik sűrűsödésére hivatkozva — az eszmei, politikai nevelőmünkára nem is fordítottak kellő figyelmet s elegendő erőt. A propagandamunka felfogása, stílusa és módszerei csak lassan változnak. A megkezdődött pozitív folyamatok kiteljesedéséhez, a fejlődő ideológiai nevelőmunka hatásainak beéréséhez viszonylag hosszabb időre van szükség. A pártoktatásban részt vevők száma fokozatosan csökkent, a hallgatóság összetétele átalakult. Túl alacsonnyá vált a fizikai dolgozók és a fiatalok aránya, nem kielégítő a párttagság részvétele. Gyengült az érdeklődés az általános és alapozó jellegű tanfolyamok, erősödött viszont a speciális és továbbképző kurzusok iránt. Lazult a pártoktatás fegyelme. Propagandánk túlzottan a szaktudományok gondolkodási rendszerében, logikájában mozgott, jellemző volt a témák absztrakt, néha valóságidegen kezelése, tipikus a deduktív feldolgozás, sok a felesleges anyag. A marxista ideológiának az oktatásban, a propagandában közvetített társadalomés emberképe nem kapcsolódik eléggé az emberek 23 2Z