MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/348

Szikora/2. Talán tul gyakran hallhatott a közönség a pedagógusok hibáiról, baklövéseiről. Természetesen az elkövetett vétségekért a felelősséget vállalni kell. De akkor, amikor pályánk presztizse leszálló ágban volt, ez nem volt szerencsés. Anélkül, hogy a gyermeknevelésben a család, a társadalom feladatait és felelősségét kissebbiteni akarnám, szólnom kell a pedagógusok szerepének, feladatának néhány vonásáról. Azon társadalmi elvárások, melyek gyerekek által közvetíthetők, rajtunk keresztül jutnak el a családhoz. A közösségi együttélés alapvető szabályai, a munka, a fegyelem, a kötelesség teljesítése. Ezért igen fontos, hogy puszta megjelenésükkel, politikus fellépésünkkel, minden megnyilvánulásunkkal megfeleljünk a társadalom ránk ruházott bizalmának. Pontosan ezen a pályán - ami nem egyszerű munka, hanem hivatás - nem engedhetők meg a pedagógusok munkájában olyan minőségi különbségek, melyek következményeként sok jogos birálat éri az általános iskolákból kikerülő növendékek szóbeli és Írásbeli kifejezőkészségét, olvasási technikáját, szövegértését, egyes tantárgyakban tárgyi tudását. Nem téveszthetjük szem elől: kezünk alatt fejlődnek, nevelődnek az ezredforduló munkásai. Fel kell készítenünk őket a munkára, eszméink és törekvéseink befogadására és továbbvitelére, a szocialista társadalom vívmányainak védelmére. Belső igénnyé kell tennünk a célok megvalósítása érdekében a folyamatos munkálkodást, az élet bármely területén, ahol ez hasznos és előrevivő. Társadalmi, politikai életünk mindennapi gyakorlatában tisztán kell látnunk, hogy a gyermek több, mint szociálpolitikai tényező, mint demográfiai kérdés. Ő az oktatási rendszer alfája és ómegája. Életével, alakuló és változó személyiségével a társadalom tényezője is. 34*