MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/86

- 123 Dr. Salyámosi Miklósné : Tisztelt Elvtársak ! Egy ennél sokkal szerényebb dobogón működöm már közel 3° esztendeje, és most mégis egy kicsit elszorult torokkal szólok. Elszorult torokkal szólok, mert az utolsó lo esztendőben különösen éreztem és éreztük mindnyájan pedagógusok : ha az oktatásról esik szó, akkor a politikai közvélemény rendkivül élénken reagál, nagyon súlyos határozatok, végrehajtási rendeletek születnek, amelyek a társadalom, az ifjúság nevelését, a társadalom jövőjét meghatározzák. Ugy érzem, hogy nagy felelősségi ezen a szinten olyan goflőo—» latokkal előhozakodni, amelyek a mi szerény gyakorlatunkéból adOdnak. De mégis sok mindennel van szándékom vitatkozni. Azzal kezdeném, hogy megfigyeltem az elvtársakat, önmagamat, könnyes lett a szemünk, amikor a sok tiszta fiatal arc itt feltűnt és köszöntötte a tanácskozisást. £ Nagyon szép jelképként. En most azt kérem, hogy akkor is ugyanilyen érzelemmel telitettek legyenek az elvtársak, 's követeljék meg a környezetüktől is, hogy ilyenek legyenek, amikor ezekből a tiszta arcokból átmenetileg borzas fiatalok lesznek. Szükségképen. Azt mondja a nagyon őszinte, és amennyire ezt az átfogó elemzés engedi, részleteiben is konkrét budapesti állásfoglalás - a Budapesti Pártbizottság állásfoglalása - hogy vannak fiatalok, akiknek érdeklődése idegen a társadalomtól, még