MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980
1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/609
Go 1 ^ vezető tisztségben. Különös ellentmondás ez utóbbi, mert miközben bizonyos pályák elnőiesednek, még ezzel sem áll arányban a női vezetők számának növekedése. Ebben a GYES-nek éppúgy szerepe van, mint a még létező konzervatív fölfogásnak: a nőkkel eleve nem úgy számolnak, mint lehetséges vezetőkkel. Egyes területeken nem tervezik kellően az utánpótlást, pedig a jelenlegi vezetők közül sokan majdnem egyszerre kerülnek majd nyugdíjba. Sok még az esetlegesség, a véletlen is a funkcióba állításnál. Gyengeségeinket többnyire még mindig a szubjektivizmus okozza, nem az illető vezető képessége, rátermettsége a döntő, hanem az, hogy kik ajánlották, vagy csak a korábbi érdemeit nézik. A kádermunkában tapasztalt mulasztásokat nem vizsgálják mindig és mindenütt kellő alapossággal, személyi felelősségre vonást szinte alig kezdeményeznek pártszervezeteink, ebben a Budapesti Pártbizottság sem mutatott példát. Káderpolitikai elveink alapján az állami személyzeti munka is fejlődött, pártirányítása javult. A személyzeti munkát végző apparátus fölkészültebb. A személyzeti munkában azonban gyakori a szakmai adottságok túlértékelése és a politikai követelmények elhanyagolása. A vezetőképzésben és -továbbképzésben sok a kezdeményezés, de nem mindig érvényesül még az az elv, hogy minden vezető területének elsőszámú káderese is. Gyakori, hogy nem a felelős állami, gazdasági vezetőt, hanem a személyzeti vezetőt számoltatják be a terület káderhelyzetéről. A személyi kérdésekben a szakszervezet, de a KISZ véleményezési jogának gyakorlása sem megfelelő még. 5. A párttagság fegyelme, a fegyelmi munka A Budapesti Pártbizottság 1979-ben külön napirendként is megvitatta a fővárosi párttagság fegyelmi helyzetét. A Budapesti Párt-Végrehajtó Bizottság és az irányítása alatt működő pártszervek, -szervezetek 1975—79. július 31-ig 5 865 párttagot vontak felelősségre, mert nem teljesítették a Szervezeti Szabályzatból rájuk eső, önként vállalt kötelezettségeiket. A budapesti pártszervezetekben évente ezerezerkétszáz párttag ügyében kellett fegyelmi döntést hozni. Ez a szám a párttagságnak mindössze 0,5—0,6 százaléka. A pártfegyelmi büntetésben részesültek aránya kerületenként eltérő. A pártfegyelem javult az utóbbi években. Ennek ellenére terheli közéletünket néhány olyan figyelemre méltó jelenség; amely a párttagok mulasztásaiból, vétségeiből ered. Ilyenek: az állampolgári kötelesség elhanyagolása, a jogok és kötelességek összhangjának hiánya, politikai, erkölcsi és anyagi károkozás, a lazaságok, a fegyelmezetlenségekkel szemben elnéző magatartás, a felelősségre vonás hiánya. A nyilvántartás és ellenőrzés helyenkénti fogyatékosságai kínálják a szabálytalanságok elkövetésének lehetőségét. A párttagok körében is tapasztalhatók az anyagiasság különböző formái. Az állami eszközöket egyesek saját céljaikra használják. Előfordul a munkaidő alatt végzett magánmunka, hogy egyesek a munkaköri kötelességüket csak külön juttatásért végzik el. A környezet kritikátlansága, az elnézés, engedékenység és az igénytelenség is sok fegyelmezetlenség forrása. Előfordul, hogy a kommunisták nem állnak ki a marxizmus—leninizmus eszméi mellett, és nem képviselik megfelelően a párt politikáját. Helyenként antimarxista írásokkal és nézetekkel is megbékélnek, kerülik a vitát, az összetűzéseket olyan fórumokon is, ahol a párt politikáját, világnézetét nyíltan vagy burkoltan támadják. Így az a látszat keletkezik, mintha a jelenlevő párttagok azonosulnának a marxizmussal szemben álló nézetekkel. A határozatokhoz való viszony, a szocializmus eszméje melletti kiállás a párttag megítélésének fontos kritériuma. Több fegyelmi ügyből levonható a következtetés: különböző állami, gazdasági, politikai tisztségben dolgozó kommunista nem mindenkor alapozza munkáját a párt és a kormány határozataira, sőt az ettől eltérő gyakorlatra kibúvót, magyarázatot keres és gyakran talál is. Az ilyen vezetői magatartást bátorítja a laza, következmények nélküli ellenőrzés, a rendeletek és törvények bürokratikus értelmezése, a jogászkodás, az indokolatlan és tartalmában valójában antihumánus nagylelkűség, a korábbi eredmények túlzott tisztelete. A Fegyelmi Bizottság többször tapasztalta, hogy erkölcsileg, emberileg gyenge jellemű, vezetésre alkalmatlan személyt állítottak funkcióba. Az elvtelen személyi kapcsolatok még mindig sok kárt okoznak közös ügyünknek. A Budapesti Pártbizottság Fegyelmi Bizottsága fontos feladatának tekintette, hogy segítse a XI. kongresszuson megfogalmazott nagyobb követelmények helyes értelmezését, a pártfegyelem erősítését. A XI. kongresszus óta tovább fejlődött a fegyelmi munka színvonala. A fegyelmi bizottságok, a fe42