MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/610

Gio gyelmi eljárások szabályai szerint dolgoznak, munkájuk célja a megelőzés. A pártfegyelmi munka demokratikus vonásai erősödtek. A pártbizottságok tiszteletben tartják a taggyűlések, a pártvezetőségek és a párttagok jogait. A fegyelmi bizottságok rendszeresen beszámolnak a pártbizottságoknak. A pártbizottságok irányító munkájukban jól hasznosítják a fegyelmi bizottságok politikai tapasztalatait. 6. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányítása A pártszervek és -szervezetek többsége jól értelmezi a tömegszervezetek és tömegmozgalmak társadalmi szerepét, azt, hogy munkájuk révén szüntelenül erősödik a párt tömegkapcsolata. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányítása alapvetően az ott dolgozó kommunisták tevékenységében érvényesül a gyakorlatban. A pártszervezetek az utóbbi években tudatosabban küldenek felkészült párttagokat tömegszervezeti munkára. Növekedett az ilyen pártmegbízatások tekintélye és megbecsülése. Hasznára válik a pártmunkának az is, hogy a tömegszervezeteket jobban bevonják a párt előtti feladatok kidolgozásába, a döntések végrehajtásába. Javult a párt és a tömegszervezetek, a mozgalmak közötti munkamegosztás. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításában a fejlődés mellett vannak hiányosságok is. Találkozunk ma még a túl általános és nagyvonalú, a túl aprólékos, gyámkodó pártirányítási gyakorlattal. A pártszervezetek nem értékelik rendszeresen a tömegszervezetekben dolgozó párttagok munkáját, nem beszélik meg velük az adott tömegszervezetre vonatkozó feladatokat. A tömegszervezetek és mozgalmak e gyengeségekkel együtt eredményesen részt vesznek a politika formálásában és végrehajtásában. A KISZ, a párt ifjúsági szervezete betölti társadalmi, politikai szerepét, eredményesen nevel és mozgósít a párt politikájának végrehajtására, képviseli az ifjúság érdekeit. Budapesten 6769 alapszervezetben több mint 170 ezer KISZ-tag tevékenykedik: ez a KISZ korú fiatalok 40 százaléka. A KISZ taglétszáma alapvetően demográfiai okok miatt csökkent, a szervezettsége viszont erősödött az előző budapesti pártértekezlet óta. A közép- és felsőfokú oktatási intézményekben magas, a nagyüzemekben ötven százalék körüli, s általában a munkások és a szakmunkástanulók között már alacsonyabb a KISZ taglétszáma. A szervezettség azonban nem tükrözi az adott rétegek politikai aktivitását. Fontos követelmény, hogy minden vonatkozásban érezhető legyen a párt, a szakszervezet és a gazdaságirányítók helyi felelőssége az ifjúságért. A KISZ-tagok politikai, világnézeti elkötelezettsége, cselekvési egysége, a KISZ-szervezetek kommunista jellege erősödött. A tagok többsége nagyobb felelősséggel vesz részt a mozgalmi munkában, többet vállal a közösségért. A KISZ-szervezetek, a fiatalok eredményesen vesznek részt a termelési feladatokban, többségük eleget tesz tanulmányi kötelezettségének. A KISZ-tag fiatalok politikai hatása a nem KISZ-tag társaikra mégis gyenge. A különböző galerik és egyéb csoportosulások is jelzik, hogy a KISZ eszmeileg és szervezetileg nincs ott mindenütt, ahol szükség volna rá. A család, az iskola, a munkahely egyaránt nagyobb felelősséget vállaljon a KISZ-szel együtt a fiatalok sorsáért. A KISZ kezdeményezte társadalmi akciók száma több és eredményesebb mint korábban. Ebben az eszmei-politikai nevelés hatása is érezhető. Ügyelni kell azonban arra, hogy a sokféle akció szervezése, értékelése ne gyengítse a politizálást, ne váljanak az akciók csupán látványos jelenségekké, a KISZen kívüli fiatalokat is mozgósítsák a közös vállalások teljesítésére. Az úttörőszövetség politikai, gyermekszervezeti jellege tovább erősödött, gazdagabb, színesebb az úttörők élete. A játékos és komoly programok jó ötvözésével biztosítja a társadalmi igényekhez alkalmazkodó nevelést. Az úttörőmozgalomnak igen eredményes akciói voltak a gyermekévben. A szakszervezeti mozgalom társadalmi szerepe a fővárosban öt év alatt sokat fejlődött és változott, s ez a folyamat tovább tart. A munkavállalók 96,5 százaléka szakszervezeti tag. A szakszervezetek szerepe a munkahelyeken és a főváros egészét érintő döntésekben is növekvő. Jogaikat, érdekvédelmi tevékenységüket bátrabban gyakorolják. Kezdeményezői, részesei a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. A szocialista munkaverseny szervezésében, az érdekvédelemben is sikereket értek el. Nagyobb a felelősségük a gazdasági feladatok végrehajtásában, a várospolitikai célok kidolgozásában és gondjaink megoldásában. A szakszervezetek munkája hozzájárult a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatának erősítéséhez. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa számos olyan 43