MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/608

Co2 testvérpártjaink önálló útkeresésének jogosságát is vitatják. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal való együttműködést szükségesnek, nélkülözhetetlennek tart­ják gazdaságilag, politikailag egyaránt. A lakosság ma már reálisabban értékeli a szocia­lista országok együttműködését, a KGST szerepét gazdasági fejlődésünkben. Erősödik az a felismerés is, hogy társadalmi, gaz­dasági előrehaladásunk a munka hatékonyságának, minőségének javításától függ. Tapasztalható per­sze türelmetlenség is egyes rétegekben, a munkások között is. Nem értik eléggé annak okait, hogy a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célokat miért csak részben tudjuk teljesíteni. Nem mindig sikerült megértetni a rövid és hosszú távú célok és feladatok közötti különbségeket, azok változásait, a gazdasági helyzetet befolyásoló külső és belső kö­rülményeket. Alaposabban kell ismertetnünk az árak közgazdasági szerepét, a szocialista árrendszer fej­lesztésének szükségességét, folyamatát, azt, hogy a szocializmus gazdálkodása nem azonos a stabil árakkal, gazdaságpolitikánknak az értékarányos ár­rendszert kell bővíteni termelésben és fogyasztásban egyaránt. A főváros fejlődését bemutató agitációs és propa­gandamunka eredménye, hogy Budapest dolgozói értékelik, elismerik azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek itt és most a lakosság életkörülményeinek ja­vítását szolgálják. Erősödött a társadalmi aktivitás, a fővárosért érzett felelősség. A lakáshiány, a gyer­mekintézmények, a kereskedelmi, a szolgáltatóhá­lózat elmaradottsága, a betegellátás gondjai, a tö­megközlekedés nehézségei viszont változatlanul fe­szültséget jelentenek és nehézséget okoznak az alapos elemzést igénylő várospolitikai agitációnk­ban is. 4. A kádermunkáról A XI. kongresszus óta a kádermunka elveinek értelmezése egységesebb, jobban érvényesült a hár­mas követelményrendszer. A káderek többsége eredményesen látja el a feladatát, megfelel a növek­vő igényeknek. A Budapesti Pártbizottság a káder­képző tanfolyamok szervezésével az elmúlt öt évben nagy erőfeszítéseket tett a munkások vezetővé kép­zéséért. Ezt kádermunkánk egyik fontos elemének kell tekintenünk a jövőben is. A pártbizottságok, a végrehajtó bizottságok tagjai politikailag szilárdak, ideológiailag és szakmailag fölkészültek, megfelelő mozgalmi tapasztalatokkal ren­delkeznek. Az irányító pártszervek területük elis­mert politikai tényezői. A testületi munkából azon­ban nem mindenki képessége szerint veszi ki a ré­szét. Előfordul, hogy egyesek túlterheltek, mások pedig kevés feladatot kapnak, vagy vállalnak. Je­lentős az irányító testületek tagjainak változása, cserélődése is. Mind jobban fölismerhető azonban az új követelmények és a megszokottság közötti ellent­mondás, amely változtatást indokol. Az alapszervezeti vezetőségi tagok, titkárok álta­lános műveltsége, politikai képzettsége növekedett. A politikai tanfolyamok beváltak, ezeken sok tartal­mi és módszerbeli, vezetéselméleti segítséget kap­tak. A tanfolyamok résztvevőinek 80—90 százalé­ka választott funkcióba kerül. A függetlenített pártmunkások politikai és álta­lános műveltsége is tovább emelkedett; több mint kétharmadának egyetemi, főiskolai, felsőfokú poli­tikai képzettsége van. Többségük eredetileg mun­kás. Az apparátus átlag életkora emelkedik, ma 43 év körüli, alacsony a 30—40 év közöttiek aránya és csökkenő a nők száma. Az apparátusban nagy a ká­dermozgás, viszonylag hosszú idő telik el, amíg az új apparátusi tagok kellő pártmunkás tapasztalatot és elemző, vezetőkészséget szereznek. Az állami, gazdasági vezetők többsége megfelel a növekvő igényeknek, hozzáértéssel és áldozatké­szen végzik munkájukat. Jól élnek a reájuk bízott ha­talommal. Többségük életmódja, magatartása meg­felel a szocialista erkölcs követelményeinek, példa­mutatóan élnek és dolgoznak. Mind többen vállal­ják a népszerűtlen feladatokat is a nagyobb közös­ségért. A káderek kiválasztása, az utánpótlás nevelése és képzése tervszerűbb, mint a korábbi években volt. Sokat segített a budapesti és kerületi pártbizottsá­gok öt évre szóló utánpótlási, képzési, továbbkép­zési terve. Tudatosabb a beiskolázás is. Fejlődött a kádermunka demokratizmusa. A párt­szervek és -szervezetek káderhatásköre, véleménye­zési jogköre kialakult, azokat felelősséggel gyako­rolják. A káderek ügyében ott döntenek, ahol munkáju­kat, magatartásukat a legjobban ismerik. A kádermun­ka demokratizmusát és a tárgyilagosabb megítélést szolgálja a választott tisztségviselők testületi minő­sítése. Az üzemi demokrácia fórumain a gazdasági vezetők éves munkájának értékelését — a kezdeti bizonytalanság és idegenkedés ellenére, — ma már tárgyilagosan elvégzik. A kádermunkában a fejlődés ellenére még sok a gond; lassú és vontatott a fiatalítás, kevés nő van 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom