MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/608

Co2 testvérpártjaink önálló útkeresésének jogosságát is vitatják. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal való együttműködést szükségesnek, nélkülözhetetlennek tartják gazdaságilag, politikailag egyaránt. A lakosság ma már reálisabban értékeli a szocialista országok együttműködését, a KGST szerepét gazdasági fejlődésünkben. Erősödik az a felismerés is, hogy társadalmi, gazdasági előrehaladásunk a munka hatékonyságának, minőségének javításától függ. Tapasztalható persze türelmetlenség is egyes rétegekben, a munkások között is. Nem értik eléggé annak okait, hogy a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célokat miért csak részben tudjuk teljesíteni. Nem mindig sikerült megértetni a rövid és hosszú távú célok és feladatok közötti különbségeket, azok változásait, a gazdasági helyzetet befolyásoló külső és belső körülményeket. Alaposabban kell ismertetnünk az árak közgazdasági szerepét, a szocialista árrendszer fejlesztésének szükségességét, folyamatát, azt, hogy a szocializmus gazdálkodása nem azonos a stabil árakkal, gazdaságpolitikánknak az értékarányos árrendszert kell bővíteni termelésben és fogyasztásban egyaránt. A főváros fejlődését bemutató agitációs és propagandamunka eredménye, hogy Budapest dolgozói értékelik, elismerik azokat az erőfeszítéseket, amelyek itt és most a lakosság életkörülményeinek javítását szolgálják. Erősödött a társadalmi aktivitás, a fővárosért érzett felelősség. A lakáshiány, a gyermekintézmények, a kereskedelmi, a szolgáltatóhálózat elmaradottsága, a betegellátás gondjai, a tömegközlekedés nehézségei viszont változatlanul feszültséget jelentenek és nehézséget okoznak az alapos elemzést igénylő várospolitikai agitációnkban is. 4. A kádermunkáról A XI. kongresszus óta a kádermunka elveinek értelmezése egységesebb, jobban érvényesült a hármas követelményrendszer. A káderek többsége eredményesen látja el a feladatát, megfelel a növekvő igényeknek. A Budapesti Pártbizottság a káderképző tanfolyamok szervezésével az elmúlt öt évben nagy erőfeszítéseket tett a munkások vezetővé képzéséért. Ezt kádermunkánk egyik fontos elemének kell tekintenünk a jövőben is. A pártbizottságok, a végrehajtó bizottságok tagjai politikailag szilárdak, ideológiailag és szakmailag fölkészültek, megfelelő mozgalmi tapasztalatokkal rendelkeznek. Az irányító pártszervek területük elismert politikai tényezői. A testületi munkából azonban nem mindenki képessége szerint veszi ki a részét. Előfordul, hogy egyesek túlterheltek, mások pedig kevés feladatot kapnak, vagy vállalnak. Jelentős az irányító testületek tagjainak változása, cserélődése is. Mind jobban fölismerhető azonban az új követelmények és a megszokottság közötti ellentmondás, amely változtatást indokol. Az alapszervezeti vezetőségi tagok, titkárok általános műveltsége, politikai képzettsége növekedett. A politikai tanfolyamok beváltak, ezeken sok tartalmi és módszerbeli, vezetéselméleti segítséget kaptak. A tanfolyamok résztvevőinek 80—90 százaléka választott funkcióba kerül. A függetlenített pártmunkások politikai és általános műveltsége is tovább emelkedett; több mint kétharmadának egyetemi, főiskolai, felsőfokú politikai képzettsége van. Többségük eredetileg munkás. Az apparátus átlag életkora emelkedik, ma 43 év körüli, alacsony a 30—40 év közöttiek aránya és csökkenő a nők száma. Az apparátusban nagy a kádermozgás, viszonylag hosszú idő telik el, amíg az új apparátusi tagok kellő pártmunkás tapasztalatot és elemző, vezetőkészséget szereznek. Az állami, gazdasági vezetők többsége megfelel a növekvő igényeknek, hozzáértéssel és áldozatkészen végzik munkájukat. Jól élnek a reájuk bízott hatalommal. Többségük életmódja, magatartása megfelel a szocialista erkölcs követelményeinek, példamutatóan élnek és dolgoznak. Mind többen vállalják a népszerűtlen feladatokat is a nagyobb közösségért. A káderek kiválasztása, az utánpótlás nevelése és képzése tervszerűbb, mint a korábbi években volt. Sokat segített a budapesti és kerületi pártbizottságok öt évre szóló utánpótlási, képzési, továbbképzési terve. Tudatosabb a beiskolázás is. Fejlődött a kádermunka demokratizmusa. A pártszervek és -szervezetek káderhatásköre, véleményezési jogköre kialakult, azokat felelősséggel gyakorolják. A káderek ügyében ott döntenek, ahol munkájukat, magatartásukat a legjobban ismerik. A kádermunka demokratizmusát és a tárgyilagosabb megítélést szolgálja a választott tisztségviselők testületi minősítése. Az üzemi demokrácia fórumain a gazdasági vezetők éves munkájának értékelését — a kezdeti bizonytalanság és idegenkedés ellenére, — ma már tárgyilagosan elvégzik. A kádermunkában a fejlődés ellenére még sok a gond; lassú és vontatott a fiatalítás, kevés nő van 41