MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/592

S^>2_ szétválása, a vidékről felköltözés is újabb igényeket teremt és az is, hogyha valakinek már van egyszobás lakása, szeretne nagyobb, vagy komfortosabb lakásban élni. Budapesten a három, vagy ennél több gyermekes családok lakásgondját két éven belül általában megoldjuk. Ezt a szociálpolitikai szemléletet, illetve elosztási formát a jövőben is fönntartjuk. Az igények vizsgálatával együtt az elosztási formákat tovább kell korszerűsíteni, hogy elsősorban az igényjogosultság és a szociális igazság érvényesüljön. Változatlanul előnyben részesítjük — a nagy családosok mellett — a fizikai dolgozókat és a fiatal házasokat. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban ésszerű és célszerű lakáscserékre van szükség, hogy megakadályozzuk a spekulációs lakásügyleteket, amelyek ma sokszor jogtalan haszonszerzés forrásai az állam kárára. A szervezett lakáscserét állami intézkedésekkel is szorgalmazni kell. A tanács által kiutalt lakásokból 78,5 százalékban munkások, 52 százalékban fiatal házaspárok részesültek. A fiatal házasok családalapítását komfortnélküli, vagy félkomfortos lakások biztosításával is segítették, átmeneti megoldásként. Az V. ötéves tervben felépülő több tízezer új és korszerűsített lakás ellenére a budapesti lakáshiány változatlanul jelentős marad. A gyors ütemben fejlődő lakótelepei, városrészek lakóinak életkörülményeit javítják a kapcsolódó létesítmények. A IV. ötéves tervben elmaradtunk a tervtől, ennek felszámolása az V. ötéves tervben elkezdődött. A célcsoportos terv teljesítésének és a korábbi elmaradások pótlásának egy részére megvannak a lehetőségek. A tervezetthez mérten elmaradt a kereskedelmi és szolgáltató hálózat, a többszintes, telepszerű magánerős építkezésekhez kapcsolódó létesítmények elkészítése. A gyermekintézmények egy részénél — a demográfiai okok miatt — továbbra is zsúfoltsággal kell számolni, annak ellenére, hogy a terveket teljesítették, sőt néhány területen túlteljesítették. A lakásállomány minőségi javításának másik feladata a folyamatos lakásfelújítás és karbantartás. Erre a célra öt év alatt 16 milliárd forintot költ a főváros. A felszabadulás óta először vált lehetővé a lakóházak felújítási elmaradásának csökkentése. Budapesten az ötéves terv végére várha óan 5500 lakás teljes modernizálására kerül sor, amely húsz százalékkal több a tervben szereplő mennyiségnél. Az V. ötéves terv során az ingatlankezelés színvonala javult, de ez a folyamat még lassú, nem érte el a kívánt és lehetséges mértéket. Eredményesen folytatják a város fontosabb útvonalain levő házak sortatarozását. A személyszállítási igények az ötödik ötéves tervben kis mértékben, de tovább nőttek. A személyszállításon belül különösen a tömegközlekedés javult. A metróhálózat bővült, az autóbuszok száma növekedett, az elővárosi vasút és villamosközlekedés aránya némileg csökkent. A metróhálózat fejlesztése, valamint az érintett útvonalak, csomópontok korszerűsítése öt év alatt a közlekedési beruházás összegének 45 százaléka. Már működik a metró észak—déli vonal első szakasza, a Deák tér és a Nagyvárad tér között. Korszerűsítették a Nagyvárad, a Kálvin, és a Felszabadulás teret, az Üllői, a Soroksári, a Szentendrei utat, az Alkotás utcát. Átadták a Könyves Kálmán körúti, a Sibrik Miklós úti, a csepeli- és a Fogarasi úti felüljárót, építik az Üllői út további szakaszát, a Marx és az Élmunkás tereket. A Deák tér—Élmunkás tér közötti metróvonal átadására a tervezettnél valamivel később kerül sor. A fővárosban gyorsan növekedett a személygépkocsi-forgalom, a parkolási igény. Ez a belső városrészek útjainak, tereinek telítettségét okozta. Százhatvanezer körüli a telefonigénylők száma, a telefonellátás megoldása hosszú évek gondja lesz. A IV. ötéves terv kedvezőtlen tapasztalatai alapján a városfejlesztés egyik célja volt a lakásépítést megelőző elöközművesítés. Az alapközmű-hálózat építésében, fejlesztésében, bizonyos előnyt is szereztünk. A közműhálózat távlati tervezésekor nyilvánvaló volt, hogy a különbségek teljes felszámolásához több ötéves terv szükséges, ugyanis a lakótelepek többsége ebből a szempontból gyengén ellátott körzetben, peremkerületekben épül. A telepek alapközmű-hálózatát ebben a tervben ezért minden esetben úgy készítették, hogy — a távfűtés kivételével — alkalmasak legyenek a további igények kielégítésére. A vízgazdálkodás legfontosabb céljait teljesítettük. A jó ivóvíz termelésének növekedése meghaladja a napi 200 ezer köbmétert, a tárolás a 116 ezer köbméteres új víztároló teljes üzembehelyezésével több, mint másfélszeresére emelkedik. A vízcsőhálózat 300 kilométerrel bővült. A fővárosi lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása megoldott, s az utóbbi három évben négy községet is — hétezer lakással — a főváros vízhálózatára kapcsoltak. A gázellátás és a távfűtés, az elektromos energiaszolgáltatás javult. A korszerű gáz-, és távfűtéssel ellátott, környezetvédelmi szempontból is kifogástalan lakások aránya elérte a 49,4 százalékot, ami fővá23