MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/593

sw rosunk V. ötéves tervének egyik nagy eredménye. A háztartások gépesítettségének növekedése, s a jobb technikai felszereltségű lakások számának következtében évente 6 százalékkal növekszik a villamosenergia-felhasználás. Az 1979. évi tarifaemelés már érezteti hatását, mert a háztartások villamosenergia-fogyasztása a múlt évben csak négy százalékkal nőtt. A tervidőszakban javult a fővárosban az áruellátás és a szolgáltatás színvonala. A kereskedelemben — az alapvető cikkekből — megfelelő ellátási biztonság van. A kenyér és a pékáruk minőségének javítása további technológiai felújítást és fejlesztést igényel. Gyorsan nőtt a lakosság ipari szolgáltatások iránti igénye. A Budapesti Pártbizottság 1979-ben Kommunista Aktíván foglalkozott az ellátás, szolgáltatás helyzetével. Az V. ötéves tervben a kereskedelmi hálózat jelentős fejlesztését tervezték, figyelembevéve a IV. ötéves tervhez mért elmaradásokat is. Ma már látható, hogy a tervezettnek csak mintegy háromnegyed része valósítható meg az új kereskedelmi létesítmények ellenére is. Ugyancsak elmarad a tervezett fejlődéstől a legfontosabb ipari szolgáltatások közül a gépjárműjavítás, a háztartási gépek javítása és a textiltisztítás, meghaladja viszont a tervezettet az építőipari szolgáltatás fejlesztése. Az elmaradásokat sok tényező, számos központi beruházást korlátozó intézkedés és kivitelezői hiány okozta. A legnagyobb felkészültséget az új lakótelepek kapcsolódó létesítményei elmaradásánál tapasztaljuk. A kereskedelmi és szolgáltatási kultúra az erőfeszítések ellenére sem fejlődött a kívánt mértékben. A színvonal javulása mellett a dolgozók és a lakosság közötti kapcsolat nem kielégítő. A kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók magatartása kulturáltabb, udvariasabb, de ezzel kapcsolatban mégis sok a jogos kritikai észrevétel. A hazánkba látogató turisták többsége Budapestet akarja látni. Az idegenforgalom legnagyobb gondja a fővárosi szálláshelyek hiánya. Elsősorban az olcsó és középkategóriájú szállodák száma kevés, a campingek befogadóképessége is alacsony. 3. Társadalmi összefogás, tömegszervezetek és mozgalmak, üzemek és intézmények a fővárosért A várospolitikai tevékenységünk fejlesztéséhez és ennek megoldásához kerestük azokat a lehetőségeket, módszereket és eszközöket, amelyekkel a főváros lakosságát, vállalatainak, intézményeinek, szövetkezeteinek erejét jobban össze tudjuk fogni a közös munkára. A KISZ védnökségi mozgalma az építőipari feladatok végrehajtását segítette. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa a kommunista műszakok kezdeményezésével támogatta a főváros fejlesztését. A lakóterületi kollektívák, a népfrontbizottságok ugyancsak jelentős részt kértek s vállaltak a tisztasági és környezetvédelmi feladatok teljesítéséből. A városfejlesztés távlati terveit minden illetékes szervezet igyekezett összehangolni lehetőségeinkkel és az agglomeráció adottságaival. Ennek vizsgálatára több munkabizottság alakult és hasznos javaslatokat dolgoztak ki. így a többi között a környezetvédelemre, az agglomeráció fejlesztésére, az infrastruktúra bővítésére. Az igények és lehetőségek jobb összehangolására már eddig is készültek konkrét — néha beruházást sem igénylő tervek. 4. Egészségügy Az elmúlt öt év az egészségügy fejlődése szempontjából is kiemelkedő fontosságú időszak volt. A fejlesztés gazdasági feltételei minden korábbinál kedvezőbben alakultak: Budapesten, a nem tanácsi szervek beruházásait is figyelembe véve az egészségügyi beruházások összege évi átlagban 2,1-szeresére emelkedett, volumene pedig 1,8-szerese volt az 1971— 1975 évinek. Az egészségügyi törvény folyamatos megvalósításával, a színvonalában is javuló egészségügyi ellátás mindenki részére ingyenes és hozzáférhető lett. Jelentős volt az egészségügy irányításában az intézményszerkezetben, hogy Budapesten tizenhat önálló kórház-rendelőintézet integrált egység alakult. Ennek már vannak eredményei és az integrációs folyamat tovább tart. Az egészségügyi integráció eddigi végrehajtása nagy eredmény. Javult az alapellátás, a vizsgálatoknál csökkent a párhuzamosság, jobb lett a rendelőintézetek szakorvosi ellátottsága, kevesebbet kell várni a kórházi beutalásokra. Fokozódott az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. Ma az egészségyügyi hálózatban levő lehetőségek jobb kihasználásával, célszerű szervezési intézkedések segítségével — mint a folyamatos ellátás — a nehézségek ellensúlyozhatok; a fővárosi lakosság alapvető egészségügyi ellátása biztosított. A nők egészségvédelméért tett intézkedéseknek a fővárosban is mérhető eredményei vannak. Legszembetűnőbb a művi vetélések számának csökké24