MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1980

1980-03-08 7. öe. - 1980_PE 7/590

III. Várospolitika — városfejlesztés, a budapestiek életszínvonalának alakulása A főváros a XI. pártkongresszus és az 1975-ös pártértekezlet határozatai alapján korszerűen fejlődött. Ez a fejlődés minden korábbi tervidőszaknál nagyobb ütemű volt. Budapest fejlesztésének szinte valamennyi kulcsfontosságú területén előreléptünk. Ennek azért van különös jelentősége, mert a főváros IV. ötéves tervben kezdődött fejlődése dinamikusan tovább folytatódott. A Politikai Bizottság 1974. májusi határozatában a főváros fejlesztésének kiemelt fontosságát hangsúlyozta, s ennek következtében a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődés gyorsult. Az 1978. májusi határozat vizsgálta a határozat végrehajtását és hangsúlyozta: változatlanul szükséges Budapest kiemelt fejlesztése, s megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkáskerületekre. A Politikai Bizottság, a kormány folyamatosan nagy segítséget adott fővárosunk fejlesztéséhez. Az elmúlt öt évben jobb és egységesebb lett a távlati tervezés, a főváros és az agglomerációs övezet összehangolt fejlesztése. Legfontosabb feladatunk a lakásépítés volt. Ennek üteme— ha nem is egyenletesen és a tervezett öszszetételben — növekedett. Az új lakónegyedek, városrész és kerületi központok megváltoztatják a főváros szerkezetét, arcát s javítják a budapestiek százezreinek életviszonyait. Az elmúlt években sikerült reálisabban bemutatni Budapest helyét, szerepét, de gondjait is. Ez nemcsak a párttagságot, hanem a főváros egész lakosságát mozgósította. A sajtó, a tömegkommunikációs eszközök sokat segítettek, hogy az ország alaposabban megismerje Budapestet. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek munkájában is mind jobban érezhető a felelősség Budapestért. Erősödött a fővárosi ipar és a városfejlesztés kapcsolata. A megyei pártbizottságok, tanácsok megértéssel fordultak a főváros felé, segítették gondjai megoldását, különösen az építési feladatok teljesítését. 1. ötéves tervünk fővárosi beruházásai, városrendezés A városfejlesztés nem választható el Budapest iparának, gazdaságának korszerűsítésétől. A gazdaságfejlesztés egyben városfejlesztés is, hiszen egy korszerűsített, vagy új üzem, ipartelep megváltoztatja környezetét, ezzel a város képét is. Az V. ötéves tervben tovább szépült, fejlődött, gyarapodott, korszerűsödött fővárosunk. Arra törekedtünk, hogy a 2,1 millió fővárosi lakos életkörülménye, tovább javuljon. A tervezőmunkánál nem lehetett figyelmen kívül hagyni a főváros 2,5 millióra növekvő nappali népességét. Az ideiglenesen Budapesten tartózkodók is a főváros infrastruktúráját veszik igénybe. Készül Budapest és az agglomeráció összehangolt, egységes, hosszútávú fejlődésének terve és a főváros általános rendezési tervének korszerűsítése. Ezek 2000-ig meghatározzák majd a főváros és környéke egységes fejlesztését. Ennek része a környezet védelméről való gondoskodás is. Az erdők, a hegyek, az utcák, a parkok védelme igen nagy összegeket követel a költségvetésből. Közös érdekünk természeti értékeink megbecsülése, megőrzése. A főváros és környéke lakosságának életkörülményeit javították, a mindennapi életet tették jobbá és szebbé azok az építmények, amelyek az V. ötéves tervben készültek el: az új lakónegyedek, a Skála Áruház és a Flórián Üzletközpont, a metró újabb szakasza és a város közlekedési csomópontjai, a felújított pályaudvarok, a Hilton Szálló stb. Az új létesítmények esztétikailag is beillenék a vá21